Vörös macskamedvék születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Elvégezték az első orvosi vizsgálatokat a kilenc hete született vörös macskamedve (Ailurus fulgens) ikerpáron a Nyíregyházi Állatparkban. A nőstény utódok egészségesek és szépen gyarapodnak. A kis pandának is hívott állatok szülei négy éve vannak közös kifutóban, a tenyészpár Ting-ting nevű tagja Pozsonyból, míg Szecsuán a dublini állatkertből érkezett a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark

A fogságban nagyon nehezen szaporodó állatfaj utódainak születése nagy szakmai sikernek számít. Az ikerpár tagjai szürke bundával látták meg a napvilágot, az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anya szinte egész nap a kicsinyeivel volt, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őket. A most kilenchetes, vörös bundás kölykök gyorsan növekednek, az ebben a korban szokásos orvosi vizsgálaton meghatározták ivarukat és megmérték testsúlyukat. Mindkét nőstény egészséges és szépen gyarapodik.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark

A vörös macskamedvék a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat fejpárnának vagy takarónak is használják. A vörös macskamedve név az állatok medvére emlékeztető külsejére utal, emellett ugyanolyan jól másznak fára és ugyanúgy nyalogatják magukat tisztára, mint a macskák.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark

Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. A mellső végtagjukon hat ujjuk van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudják szakítani a bambuszhajtásokat.

Forrás: Nyíregyházi Állatpark

A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak csupán alig több mint felét töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Napjainkban alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, illetve az orvvadászat miatt.

Fotó: MTI/Balázs Attila


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!