A Naprendszernél is idősebb csillagport találtak egy ausztrál meteorit darabjaiba zárva

A FöldElveszett bolygóról származhat a Földre hullott, gyémántokat rejtő meteorit. ön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteoritHarminctonnás meteoritot találtak Argentínában. darabjaiba zárva. A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörA második világháborúban ledobott bombák átmenetileg felmelegítették a légkört. ön és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a NaprendszerFeltárták a Jupiter keletkezésének titkát. .

Közzétette: Phys.org – 2020. január 13., hétfő

 

A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a NapElkezdte küldeni az adatokat a Nap koronájába merülő űrszonda. keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.

Forrás: ArtBrom/flickr/Wikimedia Commons

A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves. A tudósok szerint a porszemek a Naprendszer születése előtti időkapszulák szerepét töltik be. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a TejútrendszerCsillagrendszerek "nemrég" bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis. csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Az adatok szerint nem az egyenletes, állandó ütem, hanem a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek.

“Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg” – magyarázta Philipp Heck, a chicagoi Field MúzeumEgy elefántmadár óriási tojása került elő egy amerikai múzeum gyűjteményéből. egyik kurátora, a kutatásRekordot állított fel a sötét anyagot kutató új detektor. vezetője.

Forrás: United States Department of Energy/Carl Henderson/Wikimedia Commons

Ez a porSzerves molekulák alkotják a Csuri üstökösből származó por felét. a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben. A Naprendszer születése idején ez a por mindenbe – bolygóHét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel, néhányukon élet is lehet. kba és a Napba is – beépült, azonban úgy tudják, mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn.

Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és kialakult pasztában – amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak – elválasztották egymástól a komponenseket. A porszemek mérete 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze).

Forrás: PNAS

A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskét, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre – köztük szénre és héliumra – bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze. A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát.

Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak. A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.

MTI, PNAS


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!