Búzamező a felhőkarcolók árnyékában – egy magyar származású művész egyedülálló alkotása

Dénes Ágnes (Agnes Denes) magyar származású amerikai festő, konceptuális művész, egyetemi tanár, a land art egyik legelső művelője, aki leginkább azzal vált világszerte ismertté, hogy a 80-as évek elején búzát termesztett a New York-i felhőkarcolók árnyékában. A grandiózus, figyelemfelkeltő akció során a fenntartható fejlődésre szerette volna ráirányítani a figyelmet.

Forrás: Agnes Denes

A különleges, korát megelőző alkotásairól híres művész családja a második világháború alatt vándorolt ki Svédországba. Tizenévesen volt amikor az Egyesült Államokba költözött, majd festészetet tanult a The New School intézményben és a Columbia Egyetemen. Érdeklődése a természet- és társadalomtudományok felé fordult. Filozófiát, nyelvészetet, pszichológiát, művészettörténetet, és irodalmat, s ismereteit vizuális művészeti alkotásaiban használta fel. A gyakran monumentális méretű művek társadalmi, kulturális és környezeti témákkal foglalkoznak. Ilyen az 1982-ben kivitelezett Búzaföld (Wheatfield – A Confrontation) is, melyet Manhattanben egy építési törmelékkel és szeméttel teli területen valósított meg.

Forrás: Agnes Denes
Forrás: Agnes Denes

A hosszadalmas munka során a segítőivel először megtisztították a Wall Street és a World Trade Center tornyainak szomszédságában fekvő területet, majd termőföldet hordtak rá, bevetették búzával s végül többmázsányi gabonát arattak le. Elképesztő munkájuk eredménye hónapokig díszelgett a pénzvilág központjától csupán pár száz méterre, mindezzel a hamis értékrenddel szemben a valódi emberi értékeket hangsúlyozva.

Forrás: Agnes Denes

Az ökológiai művészet úttörőjeként számon tartott Dénes Ágnes egy korábbi interjúban elmondta, hogy a nehézségeket és az anyagi források hiányát az ő és segítői fáradhatatlan munkájával tudták ellensúlyozni.

“Az az icipici terület, amelyet a város végül is a pénzvilág kellős közepén rendelkezésemre bocsátott, hogy elkészüljön a mű, 4 milliárd dollárt ért. Én pedig egy éven keresztül ezen a kicsi földterületen mindössze 158 dollárt költöttem el a magokra, amelyekből a búzamezőmet létrehoztam. Ez volt az utolsó pici szabad telek a világ leggazdagabb városában, ahol ezáltal egyévnyi laufot kapott a sok milliárd dolláros lakó- és üzletközpont felépítése. Bár majdnem belehaltam, sikerült föltartóztatnom az időt, legalább átmenetileg. Pénzünk alig volt, kézikocsival hordtuk oda a termőföldet – három és fél centi vastagságban -, és a saját kezünkkel ültettük, öntöztük és végül arattuk le a búzát. A két asszisztensem meg én” – mesélte a nem mindennapi művészeti projektről, mellyel hatalmas paradoxont ​​teremtett.

Forrás: Agnes Denes
Forrás: Agnes Denes
Forrás: Agnes Denes

A learatott búza a Minnesota Museum of American Art által rendezett vándorkiállítás keretében jutott el a világ 28 városába 1987 és 1990 között. Az emberek magukkal vihettek egy kicsit a búzából, hogy újra elültessék azt a világ minden pontján. A művész még a szalmát is hasznosította, azt ugyanis a New York-i rendőrség lovai kapták meg. Dénes Ágnes alkotásai, rajzai egyébként többek között a Metropolitan Művészeti Múzeumban, a Modern Művészeti Múzeumban, a Smithsonian American Art Museumban, Nürnbergben a Kunsthalléban, Stockholmban a Moderna Museetben, illetve Jeruzsálemben az Izrael Múzeumban láthatók.

Forrás: Agnes Denes
Forrás: Agnes Denes


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!