A macskák is tudják értelmezni az emberi tekintetet

Érdekes eredményeket értek el a macska26 éves a világ legidősebb macskája. -ember kapcsolat vizsgálata során az ELTE Etológia Tanszék kutatói, akik kimutatták, hogy az ember-állat interakció hatása rendkívül erős még egy olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is, mint a macska.

Forrás: Wikimedia Commons/David Corby(Miskatonic)

Az emberiA csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait. kommunikáció során számos jelzést használunk, amely az ismeretek megosztását szolgálja. A gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett gesztusokkal a jeladó fél viselkedésével irányítja a jel vevőjének figyelmét egy mindkettőjük számára fontos külső tárgyra vagy irányra. “Mutatni” márpedig sokféleképpen tudunk, leggyakrabban kinyújtott karral és mutatóujjal, de igen sokszor csak fejfordítással és nézéssel, vagy akár csak a szemA legijesztőbb szemű macska. ünk pillantásával.

Az összehasonlító pszichológiai és etológiai kutatásokban sokat vizsgálták, vajon az embereknél már babakorban megjelenő mutatáskövető képesség jellemző-e az állatokra is. Az eddigi eredmények szerint a kézzel-karral való mutatás alapján számos állatfaj képes kiválasztani a jutalmat rejtő helyet, viszont a fejfordítás, illetve a szemmel pillantás helyes követése még a főemlősöknek is nehézséget okozhat. Eddig gyakorlatilag csak a kutyáról bizonyosodott be, hogy utóbbi jelzések láttán is helyesen képes dönteni.

Forrás: Wikimedia Commons/Alvesgaspar  

A macska kognitív etológiai tanulmányozása eddig sokkal kisebb intenzitással folyt, mint a kutyákKutyaévekben számolva - meglepő eredményre jutottak az ELTE kutatói. é, talán azért is, mert a társállatként tartott macskákat jóval nehezebb együttműködésre bírni az emberi interakciókkal járó kísérleti helyzetekben. Ez a tendencia mostanában változni látszik, hiszen a macska-ember kapcsolat megismerése rendkívül érdekessé vált a domesztikációs folyamatok feltárása szempontjából.

Egyrészt, mivel a macska igen sikeresen tölti be a társállatMeow - a világ egyik legkövérebb macskája. -funkciót, arra következtethetünk, hogy számos szociokognitív képességben hasonló teljesítményt nyújthat, mint a kutyaEgyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták. . Másfelől, mivel a macska magányos életmódú őstől származik, kérdéses, vajon mekkora mértékben tehetett szert a domesztikáció során az emberrel való társas együttélést megkönnyítő képességekre.

Forrás: Wikimedia Commons/Uscoon

Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter vezetésével Szapu Julianna MSc-hallgató és Faragó Tamás posztdoktori kutató arra a kérdésre keresték a választ, vajon a kedvencként tartott macskákÍgy látnak a macskák. követik-e egy számukra ismeretlen személy fejfordítással küldött jelzéseit egy választós tesztben. Azt is vizsgálták, hogy a feladat megoldását segíti-e az esetükben az, ha az ember verbális figyelemfelhívó jelzéseket hallat a nézéssel történő mutatás előtt: vagyis jellegzetes hanghordozással a nevén szólítja a macskát, és kéri, hogy az figyeljen rá.

Forrás: Wikimedia Commons/Straits Singapuras

A teszteket a macskatartók otthonában végezték; összesen 41 egyed esetében sikerült a macskát és gazdát próbáló 24 „feladványt” végigcsinálni. A feladat egyszerű volt: két edényke egyikébe jutalmat rejtett el a kísérletvezető, majd a földön maga elé helyezett edények közül arra nézett rá, amelyikben a jutalom volt. Ekkor a vele szemben ülő gazda elengedte a macskát, és az választhatott az edények közül. A 24 próba felében a jelzést figyelemfelhívó megszólítás, a másik felében pedig semleges csettegés előzte meg. Azt is vizsgálták a kutatók, vajon a folyamatos bámulás vagy a fej oda-, majd visszafordításával történő tekintés hatékonyabb-e.

Forrás: Wikimedia Commons/Dominique Jacholke

A macskák átlagosan 70%-hoz közeli eredményességgel találták meg a jutalmat, ez pedig magasan a véletlen szint fölötti, kiváló teljesítmény – hasonló a korábban a kutyáknál mértekhez. Ugyanolyan jól teljesítettek a hosszas és a rövid ideig történő nézések, illetve a verbális és nem-verbális figyelemfelhívás esetén. A néven szólítás hatását úgy lehetett kimutatni, hogy ezekben az esetekben gyorsabban lehetett szemkontaktust létesíteni az állattal.

A tanulmány lényeges abból a szempontból, hogy az ember-állat interakciók terén rávilágít az ember mellett élésre történő szelekció hatására egy olyan domesztikált faj esetében, amely bár a kutyához hasonló társállat funkciót tölt be sok esetben, nem rendelkezik társas múlttal (illetve őssel). Ezek az eredmények tehát a domesztikáció és az azt követő tanulási folyamatok általánosítható következményeinek megismerése szempontjából is érdekesek.

Cikkajánló: Kis- és nagymacskák a dobozok bűvöletében


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!