Egy csaknem 100 millió éves, kihalt tengeri élőlényt is magába záró borostyánkövet találtak

Csaknem 100 millió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, mely egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait is megőrizte. A kövületKülönleges kövületeket tártak fel, melyek egy pusztító aszteroida becsapódásának nyomait őrzik. 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és 2 milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Forrás: Bo Wang

A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg, nagyon ritkaRitka meteoritot találtak Csehországban. , hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta – idézi a tanulmányt a Phys.org. A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói röntgennel készítettek nagy felbontású, háromdimenziós képeket a kőbe zárt lény csigavonaláról, ami az ősi ammonitesz azonosításához volt fontos.

Fiatal egyed lehetett, egy 105-93 millió évvel ezelőtt élt csoporthoz tartozott – állapították meg a tudósok. Egy 99 millió éves, Mianmar északi részéről származó borostyánkő őrizte meg legalább negyven másik állat maradványaival együtt.

Forrás: PNAS 

Az ammonitesz a Puzosia fajhoz tartozott, jelenléte alátámasztja, hogy az üledék, amelyben a borostyánt találták, a kréta földtörténeti időszak késői albai, korai cenomaniai szakaszához tartozott. A kövület egyike annak a kevés esetnek, amikor borostyánba zárt élőlények alapján határozzák meg a kő korát.

Az ammonitesz héja és a vele együtt a borostyánban talált tengeri csigákMemóriaátvitelt vittek véghez tengeri csigák között amerikai tudósok. háza magyarázatot adhat arra, hogy kerülhettek tengeri élőlényekSeregnyi ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók Tasmania vizeiben. olyan borostyánba, amely szárazföldi állatok maradványait is tartalmazza. A kagylóElpusztult tengeri élőlények ezreit sodorta partra a víz Angliában. k üresek, lágy szövet nincs bennük, tehát az élőlények rég elpusztultak, amikor a gyanta magába zárta őket. Az ammonitesz külső héja törött, a kagyló bejárata teli van homokkal, a borostyán még ezen kívül is tartalmaz homokot.

Az lehet a magyarázata a tengeri és szárazföldi élőlények felbukkanására ugyanabban a borostyánban, hogy a homokos vízpart közelében gyantát termelő fák nőttek, a rovarok még akkor ragadtak bele, amikor még a fán volt a gyanta. Ahogy lefelé folyt a fa törzsén, olyan organizmusok is beleragadtak, amelyek a fa lábának közelében éltek, majd a partra érve ragadta magával a kagylókat és más állatok külső vázát a tudósok szerint.

Forrás: PNAS
Forrás: Bo Wang

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!