4 kevésbé közismert érdekesség a vodkáról

A vodka az egyik legismertebb és legkedveltebb szeszesital bizonyos országokban, azonban tévedés azt hinni, hogy csak az oroszok, a lengyelek és az északi népek fogyasztják előszeretettel. Sokféle változatban elérhető, rengetegen kedvelik önmagában, ízesített formájában, de természetesen koktélokban is nagy kereslet mutatkozik rá, a legtöbben azonban csak isszák, de nem ismerik történetét, eredetét és a hozzá kapcsolódó érdekességeket. Emiatt most összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot erről a komoly múlttal és történelemmel rendelkező italról, ami sokak számára talán egyáltalán nem közismert!

  1. Miért a vodka az élet vize?

Rengeteg kultúrában a vodkát az élet vizeként szokták jellemezni, aminek az oka két tőről fakad. Az egyik, hogy a szláv nyelvterületeken a „voda” szó – amiből a vodka is ered –, nemes egyszerűséggel vizet jelent, mely a kérdéses szeszes ital egyik legfontosabb összetevője. A különleges elnevezést megtámogatta még, hogy a vodkát kezdetben nem az íze vagy a mámort okozó hatása miatt itták, hanem gyógyászati célból, a korabeli orvosok írták fel, mert nagyon sok bajra és betegségre gyógyír volt – illetve mértékkel gyógyír a mai napig –, emiatt terjedt el az élet vize kifejezés.

  1. Ahány vodka, annyiféle íz

A jó borokhoz vagy whiskykhez hasonlóan a jó vodkák között is jelentős eltérés tapasztalható az ízvilág tekintetében, aminek az oka leginkább abból fakad, hogy ahány gyártó, annyiféle elkészítési mód, illetve receptúra létezik. Rengeteg folyamat kapcsolódik ugyanis a vodkakészítéshez, ezáltal sok esetben már az alapvető összetevők, a tiszta szesz alapanyaga, az ízesítés, a desztillálás, sőt még az érlelés is meghatározza jellegét, de az ősi vodkakészítők megesküsznek arra, hogy a termék minőségét és aromáját még a készítéskor felhasznált víz is meghatározza. Nem véletlen, hogy sok helyen nem egyszerű csapvizet, hanem kristálytiszta forrásvizet vesznek az elkészítéséhez.

A finn Finlandia vodkának például eredeti gleccserolvadékból fakadó forrásvíz adja az alapját, melynek tisztaságát érezni is a végeredményen. Ma már léteznek különféle ízesített vodkatípusok is, melyekhez a legkülönfélébb aromákat keverik, ezáltal gyümölcsökkel, paprikafélékkel és egyebekkel módosítják a párlat ízét. A minőségi megoldások annyira kifinomultak, hogy a kóstolgatás során nem nyomják el a kellemes vodkaaromát, éppen ellenkezőleg: finoman kiegészítik egymást!

  1. Az oroszok és a skandinávok isszák a legtöbbet

A vodka a 15. századig szinte csak a lengyelek és az oroszok körében volt ismert, utána azonban hódító útra indult, így egész Európában, de főként az északi régiókban évszázadok óta kedvelt italnak számít, noha a globalizáció jóvoltából ma már az egész Földön szeretik. Jelenleg főként az eurázsiai kontinensen, főként az északi és a keleti államok lakói körében fogy a legtöbb vodka, különösen az oroszoknál, az ukránoknál, a lengyeleknél és a skandináv régióban, de Közép-Európában, így hazánkban és a szomszédos országokban szintén egyre nagyobb hagyománya van a vodkafogyasztásnak. Ennek köszönhetően manapság nemcsak a felhasznált alapanyagok vagy az elkészítés módja alapján csoportosíthatjuk a minőségi vodkákat, hanem a földrajzi régiók tekintetében is.

  1. Minden régióban más kultúra kapcsolódik a fogyasztáshoz

Bár rengeteg szeszes ital fogyasztásához kapcsolódnak sajátosságok, az egyik legnagyobb kultúrája ezen a téren azonban talán a vodkának van, amit például egészen másként isznak a finnek és az oroszok is. Nem véletlenül, hiszen mindkét ország benne van a legnagyobb vodkakedvelő régiók táborában, hovatovább évszázados hagyománya van az italnak, aminek jóvoltából különös kultúra, azaz fogyasztási sajátosságok alakultak ki.

Finnországban például kifejezetten mértékletesen isszák a vodkát, soha nem húzzák ki azonnal az egészet, inkább kortyolgatással élvezik az ital ízét, ez pedig jól megmutatkozik az arrafelé kapható főzeteken is, melyek igencsak telített aromákkal rendelkeznek. Oroszországban ezzel szemben inkább a gyors legurítás jellemzi a fogyasztást. Önmagában ritkán isszák, rendszerint étkezések mellé töltögetik, és főként baráti összejöveteleken kap nagy szerepet, ilyenkor pedig gyakran literszámra fogy.

Jelentős különbségek vannak az ital kitöltésében is a két régió között! A finnek esetében például csak és kizárólag a házigazda tölthet, de nagyjából ez minden, amit figyelembe kell venni, ellenben az oroszoknál még babona is kapcsolódik ehhez a folyamathoz. Esetükben csak és kizárólag egy kijelölt személy tölti a vodkát – aki nem feltétlenül a házigazda –, és egyenesen sértő a vendéglátóra nézve, ha az illető a kezében tartja a poharat a töltésnél, annak mindig az asztalon kell lennie, de az ízlelgetés helyett a gyors legurítás, a fenékig kiürítés is lényeges, mert ellenkező esetben szerencsétlenség éri a családot, akárcsak abban az esetben, ha üres a pohár. Ezért van az, hogy egy-egy orosz baráti vagy családi összejövetelen mindig olyan sok vodka fogy!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!