Kiderült, hogy mi okozhatta a Schiaparelli leszállóegység megsemmisülését

Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban – állapította meg a szervezet jelentése. Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

exomarsForrás: ESA/ATG medialab

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás – olvasható a jelentésben.

exomars-21Forrás: ESA/D. Ducros

A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri. A hibás méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a műszer – mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az Európai Űrügynökség (ESA) landolásért felelős szakembere.

“Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat, helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne. Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre volt a felszíntől” – közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről. Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes körű jelentése 2017 elejére várható – írták a közleményben.

exomars1Forrás: ESA/AOES Medialab

schiaparelliForrás: ESA/NASA/JPL-Caltech/University of Arizona

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat – többek között metán nyomai után kutatva – az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

mars-1Forrás: NASA, ESA, The Hubble Heritage Team

MTI, ESA


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!