A rejtélyes Húsvét-sziget

A három vulkánból kialakult kis sziget a Csendes-óceán déli részén Chile partjaitól 3600 kilométerre található. A szigetet számos névvel illetik, a bennszülött lakosok nyelvén Rapa Nui-nak (Nagy Evezőnek) hívják, de elterjedt megnevezés “A világ köldöke” is, mely a legenda szerint az egykor bőséges élelemforrásokra utal. A hivatalos neve azonban Isla de Pascua (Húsvét sziget), nevét onnan kapta, hogy 1772-ben a Holland Nyugat-Indiai Társaság expedíciójának vezetője Jacob Roggeveen Húsvét vasárnap fedezte fel. A lapiták, a polinézek ősei 400-ban érkeztek a szigetre és letelepedtek. A szigetet virágkorában 11.000 ember lakta, ilyen sok lakost azonban nem tudott eltartani a sziget, megjelentek a túlnépesedéssel együtt járó problémák: természeti erőforrások kiapadása, éhínség. Ez évszázados belháborúkhoz vezetett, mely megtizedelte a lakosságot. A 18. században a sziget felfedezését követően megjelentek a betegségek és a rabszolga kereskedelem. A 19. századra mindössze 100 főre csökkent az itt élők száma. A világ egyik legelszigeteltebb szigetén csak egy város, Hanga Roa van, a mindössze 3800 szigetlakó többsége itt él.

Húsvét-sziget

 A sziget fő látványossága és egyben legnagyobb rejtélye is a partok mentén sorakozó hatalmas kőszobrok (moai), melyek a szigetet védik. A majd 1000 szobrot a sziget Rano Ravaku nevű vulkánjának szikláiból faragták ki. A kőszobrok magassága 3 és 12 m között változik, tömegük eléri a 20 tonnát is. A becslések szerint egy-egy szobor elkészítéséhez 30 férfi egy évnyi munkájára volt szükség. A sziget partvonalán szétszórva 600-nál is több ismert moai helyezkedik el, a vulkán sziklabányájában további 400 befejezetlen található, melyeknek faragását abbahagyták, hogy miért azt pontosan nem lehet tudni. Egyes feltételezések szerint elfogyott a mozgatásukhoz szükséges faanyag a szigeten, bár a bennszülöttek máig vallják, hogy a szobrokat egy természetfeletti erő, a „mana” mozgatta. Valószínűleg a faágak és növényekből font kötelek segítségével vontatták, majd rámpa segítségével állították fel a szobrokat. A kutatók elképzelése szerint a kőszobrok korábban azt a célt szolgálták, hogy a törzs eltávozott tagjainak lelkét őrizzék, tehát nem védelmi, sokkal inkább vallási szerepet töltöttek be. Bár a sziget a maoikról híresült el, számos más érdekességet is rejt. Az 1970-es években a sziget talajából mutattak ki egy megdöbbentő hatású vegyületet, melyet a Rapa Nui után, rapamicinnek neveztek el. Kezdetben gombaölő tulajdonsága miatt alaklmazták, manapság kilökődésgátló szerként illetve rákgyógyszerként használják. A legújabb kutatások központjában pedig élettartam meghosszabbító hatását vizsgálják.

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Húsvét-sziget

Forrás:wikipedia.hu


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!