Különleges módszerekkel zajlik a fészekből kimentett rétisas fióka felnevelése

Mint arról korábban beszámoltunk, a megmentése érdekében ki kellett emelni a Duna-Ipoly Nemzeti ParkVisszatérhetett a farkas a Börzsönybe. bekamerázott fészkében kikelt rétisasFészekkamera enged betekintést egy hazai rétisas pár életébe. fiókát. Az Ottónak elnevezett madárKülönleges videó - pelikán repülés közben. ugyanis magára maradt, miután rétisaspár hím tagjának márciusban nyoma veszett, (azt nem tudni mi történt vele, de többé nem szállt vissza a fészekre) a tojó pedig egy fiatal hím zavarása miatt nem tudott tovább gondoskodni a fiókájáról.

Az apamadár eltűnése után egy ideig minden rendben zajlott, a tojó rendszeresen táplálta fiókáját, ám az ismeretlen hím feltűnése megváltoztatta addigi viselkedését. Zsákmányt már nem vitt fel a fészekbe, a fiókaKi kellett menteni a bekamerázott rétisas fészekben élő fiókát. etetései megritkultak, majd teljesen elmaradtak. A tojó rétisas a közelben kialakított etetőhelyről sem vitt fel eleséget a fészekbe.

A fióka állapota folyamatosan romlott, így a szakemberek végül a fészekből történő kimentése mellett döntöttek. A Duna-Ipoly Nemzeti ParkTorres del Paine - Chile gyönyörű nemzeti parkja. Igazgatóság szerette volna elkerülni a természeti folyamatokba történő beavatkozást, de a bekövetkezett eseménysor ezt nem tette lehetővé, így állatorvosi körülmények között, a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei gondoskodnak a felneveléséről. Amennyiben a fióka mesterséges felnevelése sikerrel jár, úgy később visszaengedik természetbe.

Az intézmény most közzétett egy videót is amelyből kiderül, pontosan hogyan is gondoskodnak róla: kiderül például, hogy mit kap enni, és hogy milyen furfangos trükkel érhető el, hogy később, felnövekedve ne az embereket, hanem a többi sast tekintse majd fajtársnak. Ennek érdekében ugyanis egy speciális kesztyű, lényegében egy felnőtt sas fejéhez hasonlító „kesztyűbáb” segítségével etetik az emberi gondoskodásra szoruló fiókát.

Az állatkertben nem ez az első alkalom, hogy mentett sasfiók mesterséges nevelésére van szükség, így munkatársaik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Az intézmény kiterjedt mentő tevékenységet folytat, évtizedek óta foglalkoznak a Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Ezt a munkát az állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt végezik, s csak a múlt éveben több mint ezerötszáz mentett állatról gondoskodtak.

A rétisas

Ezen nagytestű, markáns megjelenésű ragadozó madarunk állománya a század közepén, többek közt a folyóA Kanas természetvédelmi terület varázslatos szépsége. szabályozás következtében, erősen megritkult, s kevesebb mint 15 párra csökkent. Mára azonban a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően, több mint 300 költő pár él hazánkban és az állomány növekvő trendet mutat. Bár a faj védelmét hazai és nemzetközi jogszabályok biztosítják, az illegális mérgezések és a szigeteletlen elektromos távvezetékek még mindig tizedelik az állományát. A rétisas fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) egy életre választ párt magának, a párok a költő- és táplálkozóterületüket (revír) tartják. A fészküket már ősz végétől tatarozzák, a költést olykor már decemberben elkezdik, a fiókák pedig hosszú fejlődés után nyáron hagyják el a fészket. A fiatalok évekig, a párválasztásig kóborolnak. Zavarásra érzékeny faj, ezért a fészekKi kellett menteni a bekamerázott rétisas fészekben élő fiókát. több száz méteres körzete decembertől júliusig teljes háborítatlanságot igényel.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!