Először mutatta ki a szellemrészecskék nyomát a CERN különleges neutrínódetektora

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmasEgy gigantikus, az oroszlánnál hétszer nagyobb termetű ragadozó fosszíliájára bukkantak. szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

Forrás: Max Brice/CERN

A CERN-ben dolgozó tudósok nemzetközi csoportja a Deep Underground NeutrinoA tudósokat több mint száz éve foglalkoztató rejtélyre derített fényt a Jégkocka. Experiment (DUNE) kísérletA Holdra és a Marsra vezető missziókat készíti elő a Nemzetközi Űrállomás új legénysége. révén akar több információt szerezni a „szellemrészecskének” is nevezett neutrínókról. Ezek talán a legrejtélyesebb részecskék: mindenütt jelen vannak, de csak keveset tudnak róluk. A szóban forgó kísérlet eredményeitől pedig azt várják a kutatók, hogy választ kapnak a fizikaElképesztő felfedezés - eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok. egyik nagy kérdésére.

Az SN 1987A jelű szupernóva, az elsőként regisztrált extragalaktikus neutrínóforrás (Forrás: Dr. C. Burrows, ESAMagyar fejlesztés segíti a világűr megtisztítását célzó programot. /STScI,NASAAz Egyesült Államok ismét embert küldene a Holdra. /Hubble Heritage

Az első mérföldkőhöz már elérkezett a projekt: a két detektorprototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora, mint egy háromemeletes ház. A detektorRekordot állított fel a sötét anyagot kutató új detektor. , amely majd az amerikai Fermilabban épül meg, hússzor nagyobb lesz. A CERNEddig ismeretlen elemi részecskére bukkanhattak, ami átírhatja világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat. két év alatt építette meg a szóban forgó prototípust, majd további nyolc hétbe telt, mire az óriási kockát feltöltötték 800 tonna folyékony argonnal, amelyet mínusz 184 Celsius-fokon kell tartani.

Forrás: CERN
Forrás: CERN

A neutrínók argon-atommagokkal ütköznek benne, ennek során töltött részecskék jönnek létre. Ezek a részecskék ionizációs nyomokat hagynak hátra, amelyeket a legmodernebb mérési technikával figyelnek meg, majd ez alapján vonnak le következtetéseket a neutrínók tulajdonságairól. A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd.

“Az egész DUNE-kísérlet számára nagy sikerFellőtték a SpaceX új óriás rakétáját, amely magával vitte a Tesla elektromos autóját. az első részecskenyomokat látni” – mondta a Stefan Soldner-Rembold, aki a Manchesteri Egyetem munkatársaként vezeti a kísérletet.

A DUNE projekt nemcsak a neutrínókra, hanem azok antirészecskéire is összpontosít, ami által az anyag és az antianyag közötti különbségekről akarnak többet megtudni. Ezek a jelenleg ismeretlen különbségek az anyag és az antianyag viselkedésében rávilágíthatnak arra, hogy miért van a világegyetemben szinte csak anyag, mikor az ősrobbanásban egyforma mennyiségben keletkezhettek. Az antianyag hiánya rejtélyFeltárták a Jupiter keletkezésének titkát. a fizikusok számára. A CERN nagy hadronütköztetőEddig ismeretlen elemi részecskére bukkanhattak, ami átírhatja világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat. jében (LHCEddig ismeretlen elemi részecskére bukkanhattak, ami átírhatja világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat. ) működő kísérletek közül több is foglalkozik ezzel.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!