A Csuri üstökös segített megfejteni a földi légkör egy titkát

A FöldBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. egyik nemesgázának, a xenonnak a titkát segített megfejteni a 67P/Csurjumov-GeraszimenkoAz élet fontos alkotóelemeit találta meg a Rosetta űrszonda a Csuri üstökösön. (CsuriIdegen életformáknak adhat otthont a Csuri üstökös. ) üstökös: berni kutatók szerint az üstökösök hozták a Földre többek között a nemesgázok egy részét is. A Föld légkörMeglepte a tudósokat a Jupiter légköre. ében lévő xenon nevű nemesgáz összetétele részben különbözik a NaprendszerA Curiosity bizonyítékot talált, hogy létezhetett élet a Marson. más égitesteinél, például a MarsA NASA bemutatta a Mars-misszióra készülő űrhajósokat. légkörében, a napszélben, a meteoritoknál vagy aszteroidáknál található xenonétól. Eddig rejtélyMatematikai bravúrt rejtett a 3700 éves agyagtábla, mely évtizedeken át zavarba ejtette a tudósokat. volt, honnan származik a Föld légkörében lévő xenonnak a többitől eltérő része. Ezt a rejtélyt fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport a RosettaKét különálló égitest ütközéséből alakult ki a Csuri üstökös. űrszonda fedélzetén lévő berni mérőműszer, a Rosina adatai alapján. A kutatók mérései szerint a Csurihoz hasonló üstökösöktől származik a Föld légkörében lévő xenon 22 százaléka.

Forrás: University of Bern 

“Ha az üstökösök és a belső Naprendszer xenonjának összetételét 4:1 arányban vegyítjük, az megfelel a Föld légkörében lévő xenonnak” – mondta Martin Rubin, a Berni Egyetem kutatója, a Science szaklapban megjelent tanulmány szerzője. A xenon több különböző változatban, izotópokban létezik. Ezeknek a xenon-izotópoknak a keverékét tudta a Rosina az üstökös kipárolgásában kiszimatolni, amikor a Rosetta 2016 májusában az üstökös mellett nagyon közeli pályán haladt el, középpontjától mindössze 7-10 kilométer távolságra.

Forrás: ESASoha nem látott jelenséget figyelt meg a Rosetta űrszonda. /Rosetta/NAVCAM CC BY-SA IGO 3.0

A Rosina adatai alapján Kathrin Altwegg berni kutató és munkatársai korábbi tanulmányukban az állapították meg, hogy a Csurin lévő vízValószínűleg folyékony sós vizet találtak a Marson. összetétele jelentősen különbözik a földi víztől. Ez alapján az üstökösök nem járultak hozzá jelentősen a Föld vizének kialakulásához. “A kérdés ezért az, hogy játszottak-e az üstökösök egyáltalán bármilyen szerepet a Föld életében. És ezzel összefüggésben: mi a helyzet azzal az elmélettel, hogy az üstökösök indították el az élet kialakulását a Földön?” – tette fel a kérdést Altwegg. Az új eredmények alapján megállapítható, milyen sok nemesgáz érkezett az üstökösöktől, és abból arra is lehet következtetni, hogy milyen sok anyagot szállíthattak az üstökösök. A kutatók becslései szerint az óceánok vizének egy százaléka származik üstökösöktől.

Új ismeretekkel szolgálhat ugyanakkor a Rosina által az üstökösön lévő szerves vegyületekről gyűjtött adatok elemzése. “Ha a szerves vegyületeket – a Csurin talált szénhidrogéneket és a legegyszerűbb aminosavakat, a glicineket – leltározzuk, megállapíthatjuk, hogy a Földön kialakult élet létrejöttének összetevői közül mennyi származott üstökösökről” – mondta Rubin.

Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM CC BY-SA IGO 3.0 

Az Astronomy and Astrophysics című tudományos lapban megjelent másik tanulmányban Rubin és munkatársai azt is megállapították, hogy a Csurin lévő szilícium-izotópok összetétele különbözik a NapÚjabb hatalmas napkitörést észleltek. vagy a meteoritok szilícium-izotópjainak összetételétől. Ebből az következik, hogy a korai Naprendszer – az a gáz- és porkorong, amelyből a Naprendszer különböző ma ismert objektumai kialakultak – nagyon heterogén volt. A porkorong külső régiójában kialakult égitestek – tehát az üstökösök is – kémiailag különböznek a központban lévőktől. Eddig azt feltételezték, hogy a különböző csillagrobbanások révén kialakult gáz-por-korong anyaga jóval homogénebb. “Ezt tekinthetjük úgy egyrészt, hogy szerencse volt, hogy a Földön épp az élet kialakulásához megfelelő elegy jött össze. Másrészt a szükséges alkotóelemek üstökösbecsapódások révén más bolygóMeglepte a tudósokat a Jupiter légköre. kon is landolhatnak. Naprendszerünkben ez a Mars esetében fordulhat elő nagyobb valószínűséggel” – mondta Rubin.

Forrás: NASA

MTI, Science, Nature, phys.org


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!