Kora tavaszig 70 hektáron, mintegy 350 ezer őshonos facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Szabó Lajos, a nemzeti park erdészeti osztályvezetője elmondta, hogy egy erdő felújítása hektáronként megközelítheti az egymillió forintot. A felmerülő költségeket saját forrásból, legnagyobb részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevételből fedezik. Az erdősítési munkálatokat mintegy harmincan végzik, részben saját munkatársaik és közmunkások, részben pedig erdészeti vállalkozók.
Az intézmény közlemény szerint az igazgatóság mintegy 10 hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 százaléka idegenhonos fajokból áll: nemesnyár, feketefenyő, erdeifenyő és akác. A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, gazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsa. Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat, és helyükre szürke- és fekete nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, vadalma, zselnice meggy, nyír, mezei- és tatárjuhar kerül. A felújítás időszaka késő ősztől kora tavaszig tart.
Az idei szezonban mintegy 70 hektár erdősítését végzik a Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek, Tiszaug és Mártély térségében, a Homokhátságon Pálmonostora, Fülöpháza, Bugac, Bócsa, Páhi és Kaskantyú települések körül. A Felső-Kiskunságban pedig Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs és Ladánybene környékén zajlanak a munkálatok. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző hazai nyáras állományokat alakítanak ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket.
