Riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése

Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.

Forrás: Wikimedia Commons/Georgiy Shalamov 

A ramsari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, 1971-ben, az iráni Ramsar városában ratifikálták. Több mint 170 ország hagyta jóvá és kötelezte el magát a vizes élőhelyek védelme mellett. Ezen országok – köztük Magyarország – képviselői október 21. és 29. között Dubajban tanácskoznak.

Forrás: Wikimedia Commons/Charlie Fong

A The Global Wetland Outlook című jelentés szerzőinek becslése szerint a vizes területek kiterjedése világszerte 12,1 millió négyzetkilométer. Ennek 32 százaléka Ázsiában, 27 százaléka Észak-Amerikában, 16 százaléka pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben található. Ide tartoznak a tavak, a mocsaras vidékek, a partvidékek, a lagúnák, a mangroveerdők és a korallzátonyok.

Forrás: Wikimedia Commons/Satdeep Gill

Az európai vizes területek kiterjedése 35 százalékkal esett vissza csaknem fél évszázad alatt, így ma az összes terület 12,5 százalékát teszi ki. Afrikában 42 százalékkal csökkent a kiterjedésük. A legnagyobb veszteséget Latin-Amerikában regisztrálták: ott 59 százalékkal esett vissza a vizes területek kiterjedése. Ugyanebben az időszakban az ember alkotta vizes területek – jórészt rizsföldek és víztározók – csaknem megduplázódtak, ezek a vizes területek 12 százalékát adják. A jelentés azonban kiemeli: ezek növekedése nem kompenzálja a természetes régiók eltűnését.

Forrás: Wikimedia Commons/CillanXC 

Közvetlen vagy közvetett módon gyakorlatilag ezek a régiók biztosítják az emberiség ivóvízkészletét. A világ fajainak 40 százaléka él vagy szaporodik ezeken a vidékeken, és több mint egymilliárd ember él vizes régióban, amely nemcsak táplálékot, hanem az orvosságokhoz szükséges genetikai forrásokat is biztosítja. Megakadályozzák az áradásokat, védik a partokat és szabályozzák a klímát.

“Közös összefogással a trendet sürgősen meg kell fordítanunk, hogy ezzel a vizes területek és saját magunk túlélését is biztosítsuk” – mondta Martha Rojas Urrego, az egyezmény főtitkára.

Forrás: Wikimedia Commons/Remi Jouan 

A vizes területeket a beépítésen túl a műtrágya növekvő használata is veszélyezteti. Alkalmazása az ENSZ becslései szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal növekedett. Ezáltal a vizes területeken olyan gyorsan fejlődnek a fajidegen növények, hogy elveszik az oxigént más növények és állatok elől. Az egyre több helyen alkalmazott duzzasztógátak megváltoztatják a folyók eredeti vízháztartását. Ráadásul a szennyvizek 80 százaléka nem megfelelően szűrve érkezik a vizes területekre.

Forrás: Wikipedia/lubasi – Catedral Verde – Floresta Amazonica


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!