Qobustan ősi sziklarajzai

A qobustani sziklarajzok, hivatalos megnevezéssel qobustani sziklarajzok kultúrtája (írásváltozatai: Gobusztán, Gobustan, Kobustan) Azerbajdzsán 2007 óta világörökségi védelmet élvező térsége. Qobustan városától nyugatra, a Kaszpi-tenger nyugati partjaitól 6 kilométerre, a félsivatagi Sirvan-síkság és a Kaukázus déli láncaihoz tartozó Qobustan-hegység találkozásánál fekszik. Az 5,37 négyzetkilométernyi, védelem alatt álló területet 30,96 négyzetkilométeres védőzóna veszi körbe, amely nagyjából egybeesik a Qobustani Nemzeti Park területével. Magában foglal ezernyi sziklarajzot, felső paleolitikumi, bronzkori és középkori településmaradványokat és sírokat.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

10 ezer évvel ezelőtt jelent meg az a népesség, amelynek településnyomai és művészi sziklarajzai mindmáig fennmaradtak. A barlangok közelében közel hatezer különféle ábrázolás látható mintegy ezer mészkősziklán. Ezek nagy részén ember- és állatalakok szerepelnek: nyilakkal és íjjal felszerelt vadászok, harcosok, rituális táncot járó férfiak, kövér anyafigurák, szarvasmarha- és lófélék, bölények, szarvasok, kecskék, vaddisznók, oroszlánok, halak, hüllők és rovarok, égitestek, valamint számos csónak. Az ábrázolások élethűek, méreteiket tekintve azonban helyenként eltúlzottak. A képek véséssel, karcolással, pontozással vagy csiszolással készültek kő- és fémeszközök segítségével, némelyiküket meg is festették. Koruk 8–4 ezer év közöttire tehető, de a keletkezés pontos idejét megállapító vizsgálatok még váratnak magukra.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

A későbbi korok tanúja körülbelül húsz őskori, valamint számos bronzkori és középkori településmaradvány, illetve épületrom, amelyek a qobustani térség korabeli fénykoráról vallanak. A későbbi századok sziklavésetei terjedelmüket tekintve egyre kisebbek, és egyre inkább nonfiguratívak lettek. A 12–14. század közötti időből pedig számos arab felirat maradt fenn. A szikladíszítményeket az 1930-as években véletlenül fedezték fel a helyszínen működő kőfejtő munkásai. Miután fény derült a gazdag leletre, a kőfejtési munkálatokat leállították, s 1939-ben megkezdődtek a rendszeres ásatások.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Forrás:wikipedia.hu


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!