Különös élőlények a tengerek mélyéről

A tengerek, óceánok mélyének élővilága valóságos elvarázsolt birodalom minden képzeletet felülmúló élőlényekkel benépesítve. Számos fajt máig sem sikerült azonosítani, és a többiről is csak kevés ismerettel rendelkezünk.

Mélytengeri élőlények

Ezüst bárdhal

Az örök sötétség birodalmának legközönségesebb lakosa az ezüst bárdhal (Argyropelecus hemigymnus Cocco), amely alakjáról nyerte nevét. A Földközi-tengeren kívül az Atlanti- és az Indiai-óceánban él. A mélytengeri halak egy részére annyira jellemző távcsőszem az ezüst bárdhalon fejlődött ki a legjellegzetesebben.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Psychrolutes marcidus

A Psychrolutes marcidus egy igencsak különös kinézetű tartozó mélytengeri halfaj. . Neve görög eredetű, a “psychroloutes” jelentése: “Hideg vízben fürdött”. Angol neve blobfish, magyarul bluggyhalként vagy pacahalként emlegetik. Az állat a 2013-ban az Ugly Animal Preservation Society (Egyesület a Ronda Állatok Megmentéséért) és a newcastle-i British Science Festival közös szavazását megnyerve a világ legrondább állata lett. Ausztrália és Tasmania mélyebb vizeiben él. A 800 méteres körüli mélységnél van az átlagos előfordulása, de a legszélesebb hivatalos becslés 100-2800 méterig teszi az életterét. A terjedőben lévő mélytengeri halászat révén kerülnek elő példányai, és mivel a faj egyedszáma nem meghatározható, ökológusok aggódnak a veszélyeztetettség miatt. A hal evolúciója során izmai jelentős részét elvesztette, azok kocsonyás anyaggá alakulva az emelkedés-süllyedésben segítik az állatot. Pikkelyei nincsenek.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Agyarhal

Az agyarhal igen elterjedt mélytengeri fajta. Mérsékelt és a trópusi tengerek, óceánok-, az agyarhal mindenhol jól érzi magát. Ezek a halak leginkább a 200 – 2000 méter közötti területeket kedvelik, de robot búvárhajóval észleltek már 5000 méteres mélységben is agyar halat. A leglátványosabb jellemzője kétségtelenül a foga. Táplálékát elsősorban a tintahal és más kis halak teszik ki. A legtöbb olyan fajhoz hasonlóan, amelyek a fénytelen mélységek lakói, a látás mellett más képességeire is hagyatkozik vadászatkor. Az agyarhalnál az úgynevezett kemoreceptorok segítik a tájékozódást és zsákmányszerzést. Ezekkel az érzékelőkkel veszi fel azokat a kémiai és más jeleket, amiket a lehetséges préda bocsájt ki.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Tengeriuborkák

A tengeriuborkák (Holothurioidea) a tüskésbőrűek törzsének egyik osztálya. Testük megnyúlt, zsákszerű, oldalukon fekszenek a tenger aljzatán. Testméretük a néhány centimétertől az 1 méterig terjed. Karjaik nincsenek, vázuk is gyakran hiányzik vagy apró vázelemekké redukálódott. Testfaluk erőteljes bőrizomtömlő. Hasoldalukon három, hátoldalukon két sorban helyezkednek el a vízedényrendszer ambulakrális lábacskái. Egyes fajoknál a lábacskák sugárirányban találhatók, sőt hiányozhatnak is. Táplálkozásuk folyamán az iszapot szűrik át, s abból vonják ki és emésztik meg a számukra hasznosítható szerves anyagokat vagy a szájnyílásuk körüli tapogatóikkal gyűjtik ki a vízből a szerves hulladékot.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Koboldcápa

A koboldcápa (Mitsukurina owstoni) egy ritka, a mélytengeri cápák kevéssé ismert faja. Néha élő kövületnek is nevezik, mivel ez az egyetlen képviselője a 125 millió éves Mitsukurinidae családnak. Koboldcápát mindhárom nagy óceánban fogtak már. 100 méternél mélyebb vizekben él. A kifejlett hímek átlagos testhossza 260-330 centiméter közötti, a nagyobb nőstények testhossza meghaladhatja a négy métert is. Bőre rózsaszínű vagy sárgásbarna a bőre alatt látható vérerek miatt. Orrnyúlványa kardpengéhez hasonló hosszúkás, lapos. A felső állkapcsán 35-53, az alsón 31-62 fog található. Fogai rendkívül hegyesek,enyhén visszahajlóak. Ellentétben a többi cápával, uszonyai nem hegyesek, hanem lekerekítettek. Élettani sajátosságai közé tartozik a testtömeg 25%-át kitevő máj. Mivel a cápáknak nincs úszóhólyagjuk, ez a megnagyobbodott belső szervük segíti a merülést és emelkedést.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Púpos horgászhal

A púpos horgászhal (Melanocetus johnsonii) mindegyik óceán trópusi és mérsékelt övi részén megtalálható. Ezen kívül még fellelhető a Dél-kínai-tengerben és a Kelet-kínai-tengerben is. A hím jóval kisebb a nősténynél, azonban nem élősködik a nőstényen, ahogy azt egyéb horgászhalfajok teszik. A nőstény 18-20 centiméter, a hímj pedig, csak 2,9 centiméter hosszú. A horgászhal elnevezést azért kapta, mert a fejük elején egy speciális nyúlvány található, amelynek segítségével tudja csapdába csalni áldozatát. A púpos horgászhal mélytengeri halfaj, amely 100-4500 méteres mélységben található meg, azonban általában csak 100-1500 méteres mélységben tartózkodik. Ez az állat ragadozó és képes felfalni nála jóval nagyobb zsákmányt is.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

 Dumbo polip

A Dumbo polip (Grimpotheuthis) a két nagy fülre hasonlító uszonyáról kapta a nevét. A Csendes-óceán keleti területein él ez a különleges polipfaj, 300-5000 méteres mélységben. Általában maximum 20 centiméterre nő meg, ám a legnagyobb ismert állat testhossza 1,8 méter, tömege pedig 5,9 kilogramm volt.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Legyezőúszós tengeri ördöghal

Legyezőúszós tengeri ördöghal (Caulophryne jordani) az ördöghalak családjába tartozó bizarr kinézetű élőlény a zsákmányszerzés megkönnyítése miatt szinte teljesen fekete színű. Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban egyaránt megtalálható, 700 métertől 3000 méteres mélységig. A hal átlagos mérete 25 cm.

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények

Mélytengeri élőlények


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!