A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai kutatók. James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra. A Simiolus minutus a mai gorillák, csimpánzok, orangutánok rokona volt, de törpe volta miatt nem sok esélye volt az evolúciós versenyfutásban.

Forrás: Stony Brook University

A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, a Simiolus minutus egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be.

Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három különböző helyszínen találta Rossie és munkatársa, az azóta elhunyt Andrew Hill 2004-ben. Rossie szerint a fosszilizálódott őrlőfogak, amelyek jelenleg a Nairobiban lévő Kenyai Nemzeti Múzeumban találhatók, a levéllel táplálkozás bizonyítékai, ami arra utal, hogy ezek az emberszabású majmok a korai karcsúmajomfélék (Colobinae) konkurenciái voltak a táplálékfogyasztást tekintve – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Forrás: Stony Brook University
Egy mai karcsúmajomféle, az álarcos langur (Forrás: Wikimedia Commons/Robertpollai/the-ninth.com)

A kutató úgy véli, hogy az apró emberszabású majom a korai miocén földtörténeti korszakban elterjedt apró emberszabásúak legtovább életben maradt tagja. A miocén földtörténeti korszak elején csak néhány majomfaj létezett, miközben az emberszabásúak jóval többen voltak, a fajok egyedei 4 és 50 kilogramm közötti voltak. Ma ugyanakkor csak alig maroknyi emberszabású faj maradt.

Napjainkra alig maroknyi emberszabású faj maradt, a családot képviselő orangután az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj  (Forrás:  International Animal Rescue)

A paleontológusok évtizedek óta keresik annak okát, mi vezetett az emberszabásúak sokszínűségének csökkenéséhez és mi okozta a majmok diverzitásának növekedését. Sokak szerint a két csoport közötti közvetlen verseny vezetett ehhez.

“Az egyik dolog, ami erre utal, az az, hogy néhány emberszabású éppen akkor kezdett átállni a levéllel való táplálkozásra, amikor a majmok is különösen hatékonyan kezdtek ehhez alkalmazkodni. Ilyen körülmények között nem vagyok meglepődve azon, hogy ez az utolsó ilyen apró majom. Korábban ezen a területen megtaláltuk a legkorábbi ismert karcsúmajmot, most pedig itt az emberszabású, mely úgy tűnik, közvetlen versenyben volt vele az élelemért” – fogalmazott Rossie.

A paleontológusok évtizedek óta keresik annak okát, mi vezetett az emberszabásúak sokszínűségének csökkenéséhez (Forrás: Carine06/flickr)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!