3 veszélyeztetett faj a világ legritkább állatai közül

A csillagorrú vakond (Condylura cristata)

Az újvilági vakondok (Scalopinae) alcsaládba tartozó csillagos vakondok nemzetség és Condylura nem egyetlen faja. Az Egyesült Államok északkeleti államaiban és Kanada délkeleti partvidékén honos. Nevét különleges, előrenyúló orráról kapta, amit mindkét oldalt 11 darab – néhány centiméter hosszú – rózsaszín csápocska keretez: ezek az emlősök világának legérzékenyebb tapogatói (közülük mindkét oldalon van egy, a többinél kisebb, de még azoknál is érzékenyebb csáp). A tapintásérzékelő egységek az Eimer-szerveknek nevezett kis dudorok. Egy-egy csápon legalább négy idegrost vezet az Eimer-szervektől az agyba: a különlegesen érzékeny csápnak hét ilyen rostja van. A csápok külön-külön, illetve csoportokban is mozgathatók.

A csillagorrú vakond (Condylura cristata)

A csillagorrú vakond (Condylura cristata)

Borneói nagyorrúmajom

A borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus) a cerkóffélék (Cercopithecidae) családján belül a karcsúmajomformák (Colobinae) alcsaládjába tartozó Nasalis nem egyetlen faja. Borneó sűrű és áthatolhatatlan láperdőiben él. Egyedi megkülönböztető ismérve a hímek jócskán megnagyobbodott, esetenként 17 cm-nél is hosszabb orra. E testi sajátosság evolúciós előnye tisztázatlan; valószínűsítik, hogy a hosszú, elnyújtott, zengő orrhang képzéséhez kellhet. A nőstények és a fiatalok orra kisebb, felálló és pisze. Az egyik legnagyobb fán élő majom.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Nasalis larvatus

A hím 66–76, a nőstény 53–61 centiméterre nőhet. A hímek tömege általában 11–22,5 kg között mozog, a nőstények csak ritkán érik el a 11 kg-ot. A nagyorrú majom nappal aktív növényevő állat, amely elsősorban levelekkel, gyümölcsökkel és virágokkal táplálkozik. A főemlősök többségével ellentétben szeret víz közelében tartózkodni. Meglehetősen jól úszik és búvárkodik. Néha az egész csapat egy 15 méter magas fáról egyszerre ugrik a vízbe. A nagyorrú majom hosszú időn keresztül nem számított veszélyeztetett fajnak, mivel Borneón főként a nagy, megközelíthetetlen mocsárerdőkben él. Manapság azonban a modern technika lehetővé teszi, hogy ezeket a félreeső élőhelyeket is hasznosítsák, így a nagyorrú majmok száma az elmúlt időkben erősen lecsökkent.

Nasalis larvatus

majom-2

A celebeszi koboldmaki (Tarsius tarsier)

A főemlősök rendjébe, a koboldmakifélék családjába, a koboldmaki (Tarsius) nembe tartozó emlősfaj – nemének típusfaja. Az Indonéz-szigeteken, Celebeszen és néhány közeli szigeten (Buton, Muna, Kabaena, Selayar, és a Togian-szigetek) él, kis példányszámban.  Hossza 40 cm, amelyből 24 cm a farokra esik. Nagy szemekkel (1,5 cm) és nagy fülekkel, nagyon rövid mellső, de annál hosszabb hátsó végtagokkal rendelkezik. Sűrű erdőkben tartózkodik a fákon elbújva. Rovarokkal, kisebb csúszómászókkal és gyümölccsel is táplálkozik.

maki

Tarsius tarsier

Tarsius tarsier


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!