Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a 16. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett egy rejtélyesNincs jele, hogy a rejtélyes Oumuamua több lenne, mint csillagközi aszteroida. betegség a mai Mexikó és Guatemala egy részének területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írja a The Guardian.

Forrás: Wikimedia Commons/BrCG2007

Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztíMérgező hulladékkal szennyezett a kristálytisztának hitt Genfi-tó vize. bb járványa, megközelítette az Európában a 14. század közepén tombolt pestist is. Az azonban, hogy mi is volt pontosan ez a betegség és mi okozta, csaknem ötszáz éve ismeretlen. A himlő, a kanyaró, a mumpsz és az influenza kizárása után azonban a kutatóknak most talán végre sikerült megtalálniuk az “elkövetőt”: ősi fogleletek révén nyert DNSDNS-minták elemzésével erednek a Loch Ness-i szörny legendájának nyomába. -minták egy olyan baktérium jelenlétére utalnak, amely hastífuszt okoz.

Forrás: Max Plank Institute/Elizabeth Nelson

Az európai gyarmatosítók számos olyan baktériumot hurcoltak be magukkal az Újvilágba, amelyekkel szemben a helyiek teljesen védtelenek voltak. Ashild Vagene, a Tübingeni Egyetem munkatársa szerint az európaiak megérkezése után több járvány is felütötte a fejét a térségben. Az 1545 és 1550 közötti cocoliztli-járvány jelentőségét az adja, hogy másodikként csapott le azon három pusztító járvány közül, amelyek a legtöbb halálos áldozatot követelték.

Forrás: Wikimedia Commons

A Nature Ecology and Evolution című folyóiratban közölt tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. szerint mindössze két évtizeddel az 1545-ös járvány kirobbanása előtt himlő végzett 5-8 millió emberrel a térségben, nem sokkal a spanyolok megérkezését követően. Egy második cocoliztli-járvány pedig a megmaradt lakosság felét megölte 1576 és 1578 között.

Forrás: Wikimedia Commons/Maunus

“A városokban és nagyobb településeken hatalmas gödröket ástak, a papok pedig reggeltől napnyugtáig mást sem csináltak, csak cipelték a holttesteket és dobálták őket a gödrökbe” – olvasható egy korabeli beszámolóban. A korszak orvosai megállapították, hogy a tünetek egyetlen ismert betegség, úgy mint a kanyaró vagy a malária szimptómáival sem mutattak hasonlóságot.

A kutatók most 29 korabeli – egy cocoliztli temetőből származó – csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a salmonella enterica baktérium C altípusának. Ez a baktérium hastífuszt okoz. A szalmonella-törzsek nagy része fertőzött élelmiszerekkel, vagy vízzel terjed. A kutatók szerint feltehetőleg a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcolták be őket MexikóEmberi koponyákból emelt tornyot tártak fel a régészek Mexikóban. ba. A salmonella enterica baktériumról már korábban megállapították a kutatók, hogy jelen volt Európában a középkorban. A kutatók ugyan számításba vették az összes olyan bakteriális kórokozót és vírust, amely szóba jöhet, és így jutottak el a salmonella enterica baktériumig, de még így sem zárható ki, hogy nem egy észrevétlenül maradt, vagy teljesen ismeretlen patogén a felelős a cocoliztli-járványért.

Forrás: Aztec Ruins National Monument/National Park Service

Nature Ecology and Evolution, The Guardian, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!