Megfejtették az amerikai Mono-tó “lúgos legyének” titkát

Tudósok megfejtették, hogyan tud az amerikai Mono-tó “alkáli legye” a rendkívül Kiderült, hogy mik alkotják a Ceres törpebolygó fénylő foltjait. s, lúgos vízbe merülni, a víz alatt algát enni, tojást rakni, majd szárazon a felszínre jönni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában tették közzé.

Forrás: King of Hearts /Wikimedia Commons/CC-BY-SA-3.0

A nagyjából 6 milliméter hosszú rovarÖtvenmillió évvel ezelőtt lezajlott természeti jelenetet őrzött meg egy borostyánkő. (Ephydra hians) különlegesOrrfacsaró bűzt árasztó, gigantikus méretű virágok nyílnak egy amerikai botanikus kertben. tulajdonságainak köszönhetően hódíthatta meg a lefolyástalan kaliforniai Mono-medence 19 kilométer átmérőjű tavát, amelynek vize háromszor sósabb, mint a Csendes-óceánEgy éven belül megkezdődik a nagy csendes-óceáni szemétsziget eltakarítása. é. Az apró rovar testét sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. űn borítják a finom szőrszálak, amelyeket speciális viaszbevonat véd, hogy vízhatlan buborék képződjön alattuk, mely megvédi a rovart a tó lúgos vizétől.

Forrás: King of Hearts/Wikimedia Commons/CC-BY-SA-3

“A légyMikroszkopikus méretű új légyfajt fedeztek fel. a Mono-tóban találta meg élete szerencséjét: tele élelemmel, ragadozók nélkül. Csak azt kellett az evolúció során megoldaniuk, hogy túléljék a búvárkodást” – magyarázta Michael Dickinson, a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) biológusa, a tanulmány társszerzője.

Forrás: Wikimedia Commons/Steve Ryan

Minden rovar szőrös és bizonyos fokig víztaszító is. A Mono-tó “lúgos legye” ezt a két tulajdonságot fejlesztette tovább, hogy felvehesse a harcot a különleges, szinte olajos tapintású vízzel, amely az elképesztő mennyiségű nátrium-karbonát, vagyis mosószóda miatt minden felülethez tapad. A vízben halakTöbb ezer atlanti lazac jutott ki az óceánba egy megrongálódott akvafarmról. nem élnek meg, a légyre tehát nem lesnek a vízben ragadozók, így nyugodtan fogyaszthatja a tóban élő mikroszkopikus algát.

Forrás: Michael Gäbler/Wikimedia Commons

“A tanulmány az evolúció működésének világos példáját írja le: a legyek úgy fejlődtek, hogy képesek legyenek víz alá bukni és az ott bőven termő algát fogyasztani. A legtöbb rovar sose merészkedne a víz alá” – mutatott rá Floris van Breugel, a tanulmány társszerzője, a Caltech egykori doktorandusza.

A “lúgos legyek” a Mono-tavon kívül a szintén sós és lúgos oregoni Albert-tó és a Utah-i Nagy-sóstó partján is élnek. A sziklás partról vetik magukat a vízbe, a lábukon lévő éles karmokkal haladnak előre. A szőrszálak alatt levegőréteg marad testük körül, csak a szemük marad szabadon. Miután ettek vagy lerakták a tojásaikat, a felszínre emelkednek, ahol a buborék kipukkan, a légy száraz szárnyakkal repül tovább.

Caltech, PNAS, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!