Kuelap romvárosa Peruban, az Andokban őrzi a felhők harcosainak nevezett chachapoya indiánok emlékét, akik félelmetes harcosok hírében álltak. Sokáig ellenálltak az inka hódításnak, de emellett tapasztalt kereskedők és hatalmas sámánok is volta. A chachapoya indiánok az Andok keleti oldalán a mai Peru területén éltek, a régészek véleménye szerint valamikor 800 és 1540 között. A chachapoya civilizáció addig létezett, amíg területüket az inkák el nem foglalták. Mindig magas hegytetőkre építkeztek, ami természetes védelmet jelentett az ellenség ellen. Teraszos földműveléssel foglalkoztak a hegyek lejtőin, ahol burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek. A gyarmati időkből való leírások alapján a chachapoyak fehérebb bőrűek, világos hajúak és magasabbak voltak, mint Latin-Amerika más népei. A rejtélyes indiánok eredete nem ismert, ami sok kérdést vet fel.
A Kuelap-erőd 3000 méteres magasságban, hegygerincen épült, valamikor a 6. században kezdték építeni. A majd 400 épületből álló komplexumot 19 méter magas kőfal veszi körül. Kuelap városát csaknem egy évszázada ismeri a tudós társadalom, azonban elszigeteltsége sokáig megakadályozta a komoly kutatásokat. Feltárása a mai napig tart és újabbnál újabb leletek kerülnek elő a romok közül vagy a föld alól. Az itt előkerült csontvázak és különböző leletek közelebb vihetnek a prekolumbián kultúrák egyik legérdekesebb népéhez. Az épületek többsége valamikor kúp alakú, nádtetős lakóház lehetett, amelyekből általában csak az alapozás maradt. A néhány fennmaradt falat szimbolikus jelentőségű ábrák díszítik. A régészeti feltárásokon megtalált tárgyak alapján a chachapoya indiánok bejárták az Amazonas vidékét egészen a Csendes-óceán partvidékéig. Építészetük sok tekintetben eltérést mutat a környező népekétől. Adriana Hagen perui újságíró és tudós így vélekedett a chachapoyakról: „A chachapoya indiánok ugyan a nagy andoki kultúrákhoz tartoznak, de művészetük és építészetük merész és független szellemet tükröz ami megkülönbözteti őket szomszédaiktól.”
Kuelap funkcióját tekintve a legtöbb tudós szerint erőd, amit alátámaszt a hatalmas fal, ami körülveszi. Más tudósok szerint a város amolyan menedék hely lehetett az emberek számára. Ide menekültek a lentebb fekvő településekről, ha megtámadták őket. Vannak azonban olyanok is, akik egyfajta temetkezési helyként tekintenek a városra. Ezt arra alapozzák, hogy a chachapoya-knak volt egy különös a környéken nem használt szokásuk. Halottaik csontjait beépítették a házaik falába, ami valószínűleg arra szolgált, hogy távol tartsák az ártó szellemeket.
