Karvalykeselyű fióka született a Nyíregyházi Állatparkban

Karvalykeselyű (Gyps ruepellii) fióka született a Nyíregyházi Állatparkban, a kritikusan veszélyeztetettKondorkeselyűk költöztek a Nyíregyházi Állatparkba. állatfajnak ez az első szaporulata Magyarországon. A tenyészpár csaknem húsz éve költözött a sóstógyógyfürdői állatparkba. A két madár hosszú ideig nem mutatott érdeklődést egymás iránt, de idén januárban fészket raktak, az egyetlen tojásból pedig 55 nap alatt kikelt a fióka – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője az MTI-vel. Az utód jelenleg másfél hónapos; a kicsit a szülei eddig olyan elszántan óvták és védelmezték, hogy a gondozók nem tudták megközelíteni. Magyarországon ez az első fogságban született karvalykeselyű.

Karvalykeselyű-fióka a Nyíregyházi ÁllatparkbanMTI fotó: Balázs Attila

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűKondorkeselyűk költöztek a Nyíregyházi Állatparkba. félékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Ezek a madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonaláNádszigetek a Titicaca-tavon. l. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek. A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

Karvalykeselyű-fióka a Nyíregyházi ÁllatparkbanMTI fotó: Balázs Attila

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik. Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá vált.

VIDEÓ:


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!