Csiatura kötélpályái – utazás a grúz bányavárosban

Csiatura egy bányaváros Grúzia Imereti tartományában, mely a Kvirila folyó lélegzetelállító szurdokában fekszik. Csiatura egykor nemcsak a Szovjetunió, de a világ mangántermelésének legfőbb forrása volt. A Csiatura környéki mangánlelőhelyek a legnagyobbak a világon. A mély szurdokban fekvő város bányájába a munkásokat a sziklafalak tetejére épült lakótelepekről kötélvasutak bonyolult hálózata szállította le és vissza.

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

A mangánérc bányászata az 1870-es években kezdődött. Miután a Szovjetunió magához csatolta Grúziát, a kitermelés a sokszorosára nőtt, és innen került ki a világ mangántermelésének közel kétharmada. Ebben az időben, hozzávetőlegesen négyezer bányász dolgozott itt, hogy a város a tervteljesítés előírásainak megfeleljen.

Csiatura bányaváros, Grúzia

Az 1950-es években a bányászok és az érc hatékony szállítása érdekében a szovjet vezetés kiépítette a sűrű kötélpálya-hálózatot. A kommunizmus bukását követően bányákat leállították, csupán az utóbbi években nyitottak újra néhányat. A kötélpályák nagy része az enyészet martalékává vált. Manapság 17 pályán közlekednek a rozsdás kabinok. A grúz városka bányászai ma is a mangán kitermeléséből élnek, a feldolgozását pedig hatalmas ipari komplexumok napi 24 órán át végzik.

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia

Csiatura bányaváros, Grúzia


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!