Betsiboka: Madagaszkár vörös folyója

Ez a fotó a Betsiboka folyó északnyugat-madagaszkári torkolatáról kínzó bizonyítéka a katasztrofális talajeróziónak, ami ezt a kis, Indiai Óceánban elhelyezkedő szigetországot sújtja az elmúlt 50 évben. Ez az élénk vörös szín, ami a folyó medúza csápokra hasonlító ágaiban, és az ezeket övező dombokon látható annak a vasban gazdag üledéknek a következménye, amit a heves esőzések mostak le a környező dombokról, és lerakódott a folyóVisszafordíthatatlan károkat szenved el az Amazonas a duzzasztógátak építése miatt. torkolatban.

Úgy becsülik, évente 400 tonna talajt mosnak ki az esők hektáronként az esős évszakban. Ez változtatja vérvörössé a folyót, és alakít ki mély szurdokokat, úgynevezett Lavakákat a felföldeken. Az űrhajósok, akik a fönti képet készítették, azt mondják, úgy néz ki a jelenség, mintha MadagaszkárÚj élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja. éppen kivérezne.

Fotó: oldedoe/Flickr

Az erdőKísérleti program keretében próbálják "visszavadítani" a hazai erdők egy részét. irtás már régóta probléma Madagaszkáron biodiverzitás szempontjából is, hiszen nagyszámú őshonos fajnak adnak otthont ezek a gyorsan fogyó erdők. Madagaszkár évmilliókig tartó elszigeteltsége az afrikai kontinenstől olyan egyedi növényi és állati fajok kifejlődését eredményezte, amik sehol máshol nem találhatók meg a világon. Tízből kilenc növényi és állati faj őshonos a szigeten. Ezeknek az egyedi fajoknak a nagy száma miatt az erdőirtás óriási fenyegetést jelent a globális biodiverzitásra is.

Fotó: Frank Vassen/Wikimedia

Az elmúlt kétezer évben a szigetország elvesztette eredeti erdőterületeinek 90 százalékát. Ez a mértékű veszteség nagyban a helyi erdőirtó gazdálkodási forma, a „tavy” következménye, amit az első telepesek honosítottak meg a szigeten. Ennek során az esőerdő egy részét kivágják, elégetik, és rizsföldeket alakítanak ki a helyén. Egy – két évig lehet ezeket a földeket megművelni, ezután négy – hat évig pihentetni kell, mielőtt újra használatba veszik. Pár ilyen ciklus után a talaj tápanyagkészletei teljesen kimerülnek, többé nem lehet rajtuk rizst termeszteni. Így ezt a termesztők elhagyják, és újabb területeket vágnak ki az esdőerdőből.

Ez a gazdálkodás meddővé teszi a talajt, amin nem terem már meg más, csak fű és bozótos. Ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a fák gyökereihez hasonlóan megfogják a talajt, ami így nem tud tovább ellenállni az eróziónak és a földcsuszamlásoknak. Az 1950-es évektől a helyzet csak romlott a kávétermesztés elterjedésének eredményeként.

Fotó: NASAViszonylag fiatalok lehetnek a Szaturnusz gyűrűi a Cassini adatai alapján.

Mindezek mellett a fűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. észáru és tüzelőanyag célból történő illegális fakitermelés is hozzájárul az esőerdőVisszafordíthatatlan károkat szenved el az Amazonas a duzzasztógátak építése miatt. k drámai pusztulásához.

Fotó: Axelspace

„14 millió fős, és egyre növekvő népességével Madagaszkárra hatalmas nyomás nehezedik, hogy a lakosság igényeit, és a természetA rétek élővilága - csodálatos miniatűr ökoszisztéma . állapotának megőrzését egyensúlyban tartsa.” – jegyzi meg a NASA – „A tudósok tartanak tőle, hogy az esőerdők gyors, folyamatos irtása a haszonnövényeknek való területszerzésért, mint a gyapot, vagy a dohány, veszélyezteti az egyedi, őshonos állati és növényi fajok élőhelyeit, valamint olyan mértékű talajeróziós problémákat okoz, amik hatással vannak a vizek minőségére és a talaj jövőbeli mezőgazdasági termőképességére.”


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!