Az ipari forradalom kezdetének lenyomatait őrzi a Himalája egyik legmagasabb gleccsere

Az ember jóval azelőtt megváltoztatta a Himalája16 éve eltűnt hegymászók holttestét találták meg egy olvadó gleccserben a Himaláján.  legmagasabb csúcsait, hogy eljutott oda – állítják amerikai kutatók, akik az ipari forradalomAz 1956-os forradalom ritkán látott képeken. több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.

Az amerikai tudományos akadémia folyóVérvörössé vált egy oroszországi folyó. iratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohio Állami Egyetem szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.

Forrás: Wikimedia Commons/shrimpo1967/flickr

“Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek” – idézte az egyetem közleménye Paolo Gabrielle-t, a tanulmányÉvente 184 ezer haláleset köthető világszerte a cukros üdítők fogyasztásához. vezető szerzőjét.

A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok “feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az amerikai intézmény Byrd Sark- és Klímakutató Központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.

A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték. A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jégA grönlandi jég jól bírja a klímaváltozást. tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

Forrás: Wikimedia Commons/Swinelin

A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-Rejtélyes tó keletkezett a tunéziai sivatagban. l, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagokAz egyik legsúlyosabb ipari katasztrófa az indiai Bhopalban (18+). , mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.

A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak. A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Paolo Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccserÓriási jéghegy veszélyeztet egy grönlandi falut. térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett. A tudós megjegyezte, a szennyezésBrutális a kínai vízszennyezés. már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. A Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először .


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!