A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a “nagy klímarejtély” megoldása

A Déli-sarkvidékA világ leghosszabb pingvinmerülését dokumentálták a Déli-sarkvidéken. vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint. Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak, és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

Forrás: Francisco Ardini /PNRA/Wikimedia Commonsemp CC-BY-SA 4.02,7 millió éves jégmintát hoztak felszínre az Antarktiszon.

A jégkorszakok a FöldEgy frissen felfedezett kisbolygó száguld el a Föld közelében. történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. A szakértők a jelenséget „közép-pleisztocén kori fordulatnak” nevezik. Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

Forrás:NASA Earth Observatory,Jesse Allen, Robert Simmon/USGS Earth Explorer/Michael Studinger/Adam Voiland

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz. Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a déli-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása. Ennek hatására kevesebb szén-dioxidVastagabb levelet növesztenek a növények a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt. került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás, és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard.

Forrás: Wikipedia/Joe Mastroianni, National Science Foundation

Kutasuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-AfrikaLenyűgöző képek a kenyai vadvilág változatos élővilágáról. partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben.

A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását. Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkörVastagabb levelet növesztenek a növények a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt. .

“A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe, és járul hozzá az üvegházhatáshoz” – mondta Jaccard.

Forrás: flickr/changehali

A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben, és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék, és felerősödik a gleccserekSzakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket. olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt.

“Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – mondta Jaccard. A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

Forrás: NASA/James Yungel/Operation IceBridge
Forrás: NASA

Phys.org, SNF, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!