Országok, melyek hamarosan eltűnhetnek

Míg a bolygó bizonyos területein terjeszkedik a sivatag, más részeit néhány évtizeden belül elboríthatja a víz. A klímaváltozás többé-kevésbé minden ország időjárását befolyásolja, ám a legkiszolgáltatottabb helyzetben a leginkább elmaradott térségek vannak, egyrészt fekvésük miatt, másrészt mert nélkülözik a megoldáshoz szükséges erőforrásokat. A következő évtizedekben így nemcsak a föld vízháztartásának változásával, de a klíma-menekültek tömegeivel is számolnunk kell.

Az éghajlatváltozással növekszik a csapadék mennyisége, eloszlása pedig egyre szélsőségesebbé válik. Míg a legtöbb eső az északi és a déli pólus közelében várható, a trópusi területek még szárazabbak lesznek a hőmérséklet emelkedésével. Az elsivatagosodásnak leginkább kitett területek az egyébként is száraz vidékek, sivatagok: az afrikai Száhel-övezet, Belső-Ázsia, Ausztrália és Dél-Európa, míg a vízszint emelkedése a szigetvilágot érinti a legérzékenyebben.

Növekvő sivatagok

Az előrejelzések szerint az elsivatagosodás 2030-ra mintegy 40 országot érinthet, a leginkább veszélyeztetett területek Nyugat-Afrikában találhatók: Benin, Burkina Faso, Gambia, Guinea-Bissau, Mali, Niger. Ugyanakkor, a fejlettebb országok is felkészülhetnek a vízhiányra: Ausztráliát, a mediterrán térséget, és a Fekete-tenger vidékét is nagy valószínűséggel utolérheti a kiszáradás, valamint Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Oroszország és Ukrajna is számolhat a klímaváltozás súlyos következményeivel.

Az UNCCD (Egyesült Nemzetek egyezménye az elsivatagosodás ellen) 2010-es adatai szerint évente körülbelül 12 millió hektárnyi földet tesz mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná a kiszáradás. A szárazság okai között vezető helyen szerepel a nem megfelelő földhasználat: az erdőirtás, a túlművelés, és az elárasztásos öntözés.

Erdőirtás

Elárasztásos öntözés

Országok, melyek víz alá kerülhetnek

A sarki jégsapkák olvadásának következtében emelkedik a tengerszint, így az alacsonyan fekvő országokat és a parti városokat elöntheti a víz. A tengerszint az elmúlt évszázadban több, mint 30 cm-rel emelkedett, 2030-ra még 15 centit emelkedhet, 2060-ra ehhez még 30-53 centiméter adódhat, így 2100-ra várhatóan majdnem egy méterrel lesz magasabban.

A víz leginkább az Indiai- és a Csendes-óceán térségének kisebb szigeteit veszélyezteti, de Barbados sincs biztonságban. Tuvalu és a Maldív-szigetek is víz alá kerülhetnek, a Fülöp-szigeteken a víz máris egyre beljebb merészkedik, emellett Pápua Új-Guineát és Kiribatit is fenyegeti az elárasztás. Bangladesh parti vidékeit is elnyelheti a tenger, ahonnan ebben az esetben 20 millió embert kellene kitelepíteni. A következő képeken jól látszik, hogy sok esetben a part magassága nem éri el az 1 méteres magasságot, így a jövőben ezek a területek víz alá kerülhetnek.