Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) tampai konferenciáján számoltak be.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2017/12/erdo-1.jpg)
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2017/12/erdo-3.jpg)
Lindsey Rustad, az amerikai mezőgazdasági minisztérium erdészeti kutatója elmondta, arra voltak kíváncsiak, hogy a klímaváltozással várhatóan gyakoribbá váló jégviharok – amelyek olyankor alakulnak ki, amikor az alacsony felhőkben megfagy a pára, és mindent vastag jégréteg von be – hogyan befolyásolják az erdők egészségét.
A tudósok már tanulmányozták az erdőtüzek és a savas eső hatását, a jégviharok következményeit még nem nézték meg közelebbről. A minisztérium New Hampshire-i Hubbard Brook kísérleti erdejének különböző, kosárlabdapálya méretű részeire zúdították tűzoltófecskendőkkel egy közeli patak vizét. Különböző mennyiségű vízzel a jegesedés három fokozatát hozták létre.
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2017/12/erdo-6.jpg)
![](https://www.erdekesvilag.hu/wp-content/uploads/2017/12/erdo-5.jpg)
A kutatócsoport részletesen vizsgálja a jégpáncélba vont részek életét a közeli, érintetlen erdőkével. Összevetetik az erdő egészségének jellemzőit, a talaj tápanyagainak körforgását, a regenerációképességet és a vadállományt.
Rustad szerint az enyhe jegesedés még jót is tesz az erdő egészségének, “megnyirbálja” a lombot, helyet csinál az új hajtásoknak. “Egy-egy jegesedés esetére elegendő széntartalékuk van a fáknak, hogy újra leveleket hajtsanak és helyrejöjjenek” – magyarázta. Ha azonban a klímaváltozással gyakoribbá válnak a jégviharok, a fáknak nem maradnak tartalékaik a regenerációhoz.
Hubbard Brook Ecosystem Study, NSF