Turistariogató fogásnak is beillene az indiai Aghori-szekta egyre fogyatkozó képviselőinek a bemutatása. Ismeretterjesztő filmek időről, időre előveszik a hinduk szent városa, a Gangesz parti Varanasiban élő aszkéták, európaiak számára hátborzongató emberevő szokásait.
Az igazi aghori emberi koponyából készült „edényből” eszik, iszik. Nem véletlenül hívják, hívták a benáresi aszkétákat koponyahordozóknak. Az aghorik a Gangesz partján füstölgő halottégető máglyák hamuját a bőrükbe dörzsölve tisztítják meg testüket és lelküket. A koponyákból pedig időnként emberhúst esznek. A tűzben hamvadó tetemek elcsent maradványaiból csapnak rituális lakomát.
Cikkajánló: A holtak elégetési szertartása az indiai Varanasiban
Azért nem kannibálokról van szó. Az aghorik a halottak húsát Siva isten húsaként tisztelik, és nem éhük csillapítása, inkább hitük gyakorlása, lelkük megtisztulása miatt fogyasztják, mert ezzel az anyag állandó átalakulására emlékeztetik magukat. Az „igazi” aghori nem törődik azzal, hogy mit fogyaszt el, vizeletet is iszik, és székletet, hányást vagy a hullák püffedt húsát is megeszi. Ehhez képest nem tartják tiszta aszkétáknak őket, mert elutasítják a szigorú önsanyargatást. Régebben az emberáldozatoktól sem riadtak vissza, sőt, saját testük egy-egy darabját is hajlandóak voltak feláldozni, és a halálrítusokon felül kemény hatha-jóga gyakorlatokat végeztek. Száz-százötven évvel, ezelőtt még száz-kétszáz aghori élt Varanasiban, manapság húsznál is kevesebben lehetnek.
