A valaha létezett legnagyobb teknősfaj fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliájára bukkantak régészek Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet is. A Stupendemys geographicus közel három méter hosszú volt, és a hím páncélon szarvak láthatók, ami ritkaság a teknősöknél – közölte a Zürichi Egyetem Paleontológiai Intézete és Múzeuma (UZH).

A szokatlan teknős létezése régóta ismert. A faj az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb teknős, amely valaha létezett – közölte Marcelo Sanchez, az intézmény igazgatója. Az állat százszor nagyobb volt, mint legközelebbi rokona, az Amazonasban élő Duméril-folyamteknős (Peltocephalus dumerilianus).

Forrás: Jaime Chirinos/Edwin-Alberto Cadena, Universidad del Rosario/Science Advances

A Stupendemys geographicus olyan területen volt honos, amely remek adottságai miatt jó néhány gigantikus állatfaj otthonául szolgált: Dél-Amerika trópusi északi része – a mai Kolumbia, Venezuela és Brazília – területe 5-10 millió évvel ezelőtt tápanyagban gazdag, mocsaras élőhely volt, ahol többek között óriás rágcsálók és páncéloshüllők (krokodilok, alligátorok, kajmánok és gaviálok) éltek. Ezen korszakban élt itt a Stupendemys geographicus is, amelyet csak az 1970-es években írtak le először.

Az új, egyedülálló leletre venezuelai és kolumbiai lelőhelyeken bukkantak az UZH kutatói. A tudósok megállapították, hogy a Stupendemys geographicus esetében a két nem páncélja különbözik: a hímén szarvak voltak, amelyek a nősténynél hiányoztak. Az úgynevezett nyakfordító teknősök csoportjában ez az első bizonyíték és példa arra, hogy a hímek és a nőstények eltérő páncélúak voltak. Ezen csoport egyedei nem tudják nyakukat visszahúzni páncéljukba, ehelyett oldalt hajtva mellé helyezik.

Forrás :Edwin-Alberto Cadena, Universidad del Rosario/Science Advances

A lelet alapján a teknősök története némi finomításra szorul. “A minták elemzése után alapvetően kellett revideálnunk a faj evolúciós kapcsolatait a teknősök családfáján belül. Most már tudjuk, hogy az Amazonas vidékének bizonyos ma élő fajai a Stupendemys legközelebbi élő rokonai” – mondta Sanchez. Emellett a Brazíliából, Kolumbiából és Venezuelából származó fosszíliák arra is utalnak, hogy az óriásteknősök földrajzi elterjedése jóval nagyobb volt, mint azt eddig feltételezték: a dél-amerikai kontinens teljes északi részén honosak voltak.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!