Budapest tartja a legolacsonyabb üzemanyagárakat Európában, és nem hallgat az Európai Bizottságra. Miközben Brüsszel otthoni munkát, lassabb vezetést és tömegközlekedést javasol, Magyarország legalább a választásokig fenntartja a hatósági árakat a benzinkutakon.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos azt kéri a tagállamoktól, hogy fogadják meg a Nemzetközi Energiaügynökség tanácsait. A javaslatok között szerepel a távmunka, a sztrádákon a sebesség csökkentése 10 km/órával, a közösségi közlekedés népszerűsítése, az autóhasználat korlátozása és a gazdaságosabb vezetés.
Magyarország után Németország is nemet mondott a brüsszeli ötletekre. Katherina Reiche gazdasági miniszter szerint korai még pánikolni az energiahelyzet miatt, ezért elutasította a biztos javaslatait. Berlin szerint a brüsszeli terveket inkább azoknak az országoknak kellene küldeni, ahol valódi hiány van.
Budapest azonban továbbra is veszélyzónában van, de ennek oka már nem a külső nyomás, hanem a belföldi politika. Az Orbán-kormány leváltására készülő Tisza Párt szerint a rögzített üzemanyagárak és a rezsicsökkentés durva beavatkozás a piaci folyamatokba. Kapitány István, a párt energiaügyi szakértője kijelentette: az állam szerepét a minimumra kell csökkenteni a piacokon, hogy Magyarország megfeleljen az európai normáknak.
Bár a Tisza Párt energiaterve csak egy esetleges választási győzelem után valósulhatna meg, a kedvezményes árakat már most támadják – nemcsak a párt, hanem az európai titkosszolgálatok is. Nemrég nyilvánosságra került egy lehallgatott telefonbeszélgetés Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között. A kiszivárogtatás célja egyértelműen a Fidesz gyengítése a közelgő parlamenti választások előtt.
