Az önellátásra gondolva gyakran egy távoli tanyára asszociálnak, ahol hatalmas veteményes, gyümölcsös és saját kút biztosítja a mindennapi élet feltételeit. Egy városszéli családi ház kertjében ennél jóval kisebb léptékben is elindulhatunk. Néhány saját termesztésű zöldség, az öntözéshez összegyűjtött esővíz vagy a tetőn megtermelt villamos energia egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb mindent kelljen kívülről megvásárolni.
Létezik ugyanis részleges önellátás is, amely során a háztartás szükségleteinek egy részét fedezzük saját forrásból. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezethetnek ezen az úton.
A saját kert már kisebb területen is adhat valamit a konyhába
Egy kertvárosi telken ritkán fér el minden, amit szívesen megtermelnénk. A terasz, a gyerekek játszóhelye és a pihenőkert mellett azonban néhány négyzetméter is elegendő lehet az első próbálkozásokhoz. Fűszernövények dézsában, saláta egy kisebb ágyásban, paradicsom a napos kerítés mellett: ezek könnyen beilleszthetők egy már kialakított kertbe.
A növényválasztásnál érdemes abból kiindulni, mit fogyaszt rendszeresen a család. A frissen szedett petrezselyemnek vagy bazsalikomnak akkor van igazán értéke, ha valóban felhasználjuk a konyhában. Ugyanilyen fontos a benapozottság, a talaj állapota és az öntözés lehetősége.
A magaságyás rendezett, könnyen hozzáférhető termőhelyet adhat, de a kialakításának költségével és a rendszeres gondozással is számolni kell. Kezdésként ezért célszerű kisebb területet kijelölni, és egy-két szezon tapasztalatai alapján bővíteni. Így az is kiderül, mely növények érzik jól magukat nálunk, és melyek igényelnek a vártnál több figyelmet.
Az esővíz és a kerti maradék is hasznos erőforrás
A saját termesztés hamar ráirányítja a figyelmet a vízre. A nyári szárazságban a rendszeres locsolás jelentős feladat és költség, ezért hasznos lehet az ereszcsatornáról érkező csapadék összegyűjtése. Egy megfelelően kialakított, fedett esővízgyűjtőből a kert öntözővíz-igényének egy része fedezhető.
A tároló méretét a tetőfelülethez, a helyi adottságokhoz és a felhasználáshoz érdemes igazítani. A hosszabb csapadékmentes időszakokat egy kisebb tartály természetesen nem hidalja át, de az összegyűjtött víz így is hasznosulhat ahelyett, hogy azonnal elfolyna.
A kertben keletkező anyagok egy része szintén helyben tartható. A megfelelő növényi konyhai maradékból, lombból és kerti nyesedékből készülő komposzt javíthatja a talaj szerkezetét. A talaj felszínét takaró mulcs pedig mérsékelheti a párolgást és a gyomosodást. Ezek az egyszerű gyakorlatok összekapcsolódnak: az egészségesebb talaj és a tudatos vízhasználat a veteményes gondozását is segíti.
A háztető a háztartás energiaellátásába is bekapcsolódhat
Ahogyan a kert a konyhához, úgy a megfelelő adottságú tető az otthon áramellátásához járulhat hozzá. A napelemek által megtermelt villamosenergia a háztartási gépek, a világítás vagy akár a hűtést és fűtést végző berendezések működésében is hasznosulhat.
A napelemtelepítés tervezése a ház és a fogyasztás felmérésével kezdődik. Számít a tető tájolása, dőlésszöge, árnyékoltsága és műszaki állapota, valamint az elektromos hálózat kialakítása. Egy közeli fa vagy kémény árnyéka is befolyásolhatja a termelést, ezért a rendelkezésre álló tetőfelület mérete önmagában kevés a lehetőségek megítéléséhez.
A rendszer méretezésénél a jelenlegi fogyasztás mellett a tervezett változtatásokat is érdemes figyelembe venni. Egy később vásárolt elektromos autó, új klíma vagy villanybojler módosíthatja a háztartás energiaigényét. Az előrelátó tervezés segíthet abban, hogy a rendszer későbbi bővíthetősége is átgondolt legyen.
Egy elérhető napelem pályázat megkönnyítheti a beruházás finanszírozását, de a döntéshez mindig az aktuális kiírás feltételeit kell megvizsgálni. A jogosultság, az elszámolható költségek, az előírt műszaki tartalom és a határidők egyaránt meghatározók. A támogatási lehetőséget a háztartás valós igényeivel és a teljes beruházási költséggel együtt érdemes értékelni.
A saját energiából akkor profitálunk többet, ha jól használjuk fel
A napenergia-termelés és a család napirendje gyakran eltér egymástól. Napközben, amikor a napelemek termelnek, sokan munkahelyen vagy iskolában vannak. A főzés, a mosás és az otthoni szórakozás áramigénye viszont gyakran késő délután és este jelentkezik.
Egyes fogyasztók működésének időzítésével növelhető a saját termelés közvetlen felhasználása. A megfelelő funkcióval rendelkező mosogatógép vagy mosógép például a nappali órákban is elvégezheti a programját. Az időzítést minden esetben a készülék használati előírásaihoz és a biztonságos üzemeltetés feltételeihez kell igazítani.
Az energiatároló további lehetőséget ad: a nappal megtermelt villamosenergia egy része később is felhasználható. Ennek hasznát a fogyasztási szokások, a termelés, az elszámolási feltételek és az akkumulátor mérete együtt határozza meg.
A napelem és az akkumulátor azonban nem jelent automatikusan teljes önellátást. A téli és nyári termelés jelentősen eltérhet, az áramszünet alatti működéshez pedig erre alkalmas berendezések és megfelelő rendszerkialakítás szükséges. Reális cél lehet ugyanakkor a hálózatból vásárolt villamos energia mennyiségének csökkentése.
Az első lépést a család lehetőségei határozzák meg
Egy önellátóbb otthon kialakításához nem kell mindent egyszerre megvalósítani. Az első évben elég lehet néhány ágyás gondozását megtanulni, később esővízgyűjtővel vagy komposztálóval bővíteni a kertet. Az energetikai beruházás nagyobb előkészítést és költségkeretet igényel, ezért annak külön ütemezése lehet indokolt.
A jó sorrendet a ház állapota, a rendelkezésre álló hely és idő, valamint a várható haszon alapján lehet meghatározni. Egy városszéli otthon így fokozatosan válhat olyan hellyé, ahol az élelmiszer, a víz és az energia egy részéről magunk gondoskodunk. Minden jól megválasztott lépés új tapasztalatot adhat ahhoz, hogyan használjuk tudatosabban azt, ami helyben rendelkezésünkre áll.
