Zengővárkony “hős” szelídgesztenyéje lett idén az Év fája

ZengővárkonyZengővárkony hős szelídgesztenyéje versenyez idén az év európai fája címért. “hős” szelídgesztenyéje lett idén az Év fája. Az Ökotárs Alapítvány nyolcadszor rendezte meg a versenyt, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az emberek közvetlen környezetében élő fákra és általában a természetÖtletes utcai alkotások, melyekben a természet jut főszerephez. fontosságára, a mindennapi életben betöltött szerepére. A zsűri a nevezett 48 faEgy több mint 300 éves molyhos tölgy lett az év fája. közül a nyáron 13-at választott a döntőbe. Több mint 18 ezer szavazat érkezett a szeptember elejétől október közepéig tartó online versenyben. A zengővárkonyi szelídgesztenyeZengővárkony hős szelídgesztenyéje versenyez idén az év európai fája címért. 4088 szavazattal lett első.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája

Az idei fődíjat elnyerő fa, Zengővárkony “hős” szelídgesztenyéje egy 300 éves túlélő, amely a helyiek számára a folytonosság jelképe. A település ismert ősi szelídgesztenyéséről, amely körbeöleli a 400 lakosú Baranya megyei falut. A helyieknek a gesztenye biztosította a gyarapodást, ezért féltve őrizték, ápolták fáikat. A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája

A jelölő Pécsváradért Alapítvány így ír róla: “A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez.”

A zengővárkonyi szelídgesztenye részt vesz majd a jövő év eleji európai versenyben is, amelynek győztese az Európai év fája címet kapja. Várhatóan február 1. és 28. között lehet majd szavazni a magyar jelöltre. A versenyt 2011 óta háromszor is magyar fa nyerte meg, két alkalommal pedig második helyezést ért el.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája

A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját. A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány. A korábbi községi strandot díszítő méteres átmérőjű fákA Jászai Mari tér legszebb platánja lett az Év Fája. az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes balatoni látképet nyújtó vízparti ligeterdő részei voltak. Tavasszal a déli parti vasút biztonságára hivatkozva hatalmas fairtást végeztek, száznál is több fát vágtak ki a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. Mindössze kettő maradt belőlük.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája

A gyulaji öreg hársnak valóságos kultusza van a faluban. Az óvodások minden évben alatta töltik a Madarak és fák napját. Átölelik, megszeretgetik a faóriást, megmérik a törzsét, megfigyelik a hangját és a rajta élő állatokat. Az iskolások szívesen rajzolnak alatta vagy ábrázolják őt magát. A templomdombon álló hársfát 250 évesre becsülik a faluban élők. Ültetéséről, idekerüléséről pontos, írásos feljegyzések nincsenek, de a templomot körülölelő hársfák az építkezés után nem sokkal kerültek a faluJúzcar, a spanyolországi hupikék falu. feletti dombra. A templomFöldrengés fedte fel egy azték piramis belsejében rejlő ősi templomot. építését az 1750-60 közötti időre teszik, így becsüljük a hársfa korát 250 évesre. Társai kipusztultak, elszáradtak, de ez az öreg fa dacol az időjárással és őrzőként magasodik a falu fölé.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája

Gyulaj lakói nagy tisztelettel, szeretettel néznek a faóriásra. Sokan még emlékeznek arra a valóságos eseményre, amikor az öreg hárs odva egy helybeli fiatalember életét mentette meg. „A faluba 1944-ben érkező szovjet katonákat nagy ellenállással fogadták a falu lakói. Ebben a templom melletti odvas fában bújt meg az egyik ellenálló, így menekült meg a büntetéstől, talán a halHamarosan annyi műanyag szemét lesz a Földközi-tengerben, mint hal. áltól”.

Fotó: Ökotárs Alapítvány/Év Fája


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!