Visszakerült Erdélybe az elpusztultnak hitt Székely-krónika

Visszakerült Erdélybe a közelmúltban megtalált Székely-krónika. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt, 1559-ben kiadott könyvritkaságot ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti MúzeumVáratlanul hazaszállíttatták Budapestről a múmiát rejtő Buddha-szobrot. főigazgatójának.

Tüske László az eseményen kiemelte, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését. Mint mondta, a hányattatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel 150 éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. “A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Megemlékezett arról, hogy a kötetet intézményük egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve azonban bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt. A bombatámadást követően a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára.

Tizenegy nappal később, a romok eltakarítása közben Kis Böndi János vasutas egy vasbuzogányra, néhány kisebb fémtárgyra és egy könyvre bukkant. Mivel a munkások között egyedül ő volt erdélyi származású, érdekelte a könyv dialektusa, ezért magához vette. Ahogy egy levelében fogalmazott: „a könyv akkori állapotában úgy nézett ki, hogy mások a lapáttal akarták a gödörbe hányni. Én felvettem, kijavítgattam és vigyáztam rá.”

FarkasLelőttek egy farkast a Bükkben. Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor a krónikát odaajándékozták az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között “fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.

A könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte: ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. “Valóságos kincsEgyedülálló leletre bukkantak - több ezer darab ritka ezüstpénz került elő Kunmadarason. , ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

A kötet szerzője a Székelyudvarhely melletti Bencédről származó Székely István ferences szerzetes900 éve mumifikálódott szerzetest rejt a Budapesten kiállított szobor. , aki  az első magyar nyelven megjelent világtörténetet 1559-ben adta ki Krakkóban, Krónika a világ jeles dolgairól címmel.

A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét.

Érdi Marianne az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője:

"A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos…

Közzétette: Országos Széchényi Könyvtár – 2018. október 3., szerda


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!