Petesejt nélkül hoztak létre embriókat

Először hoztak létre embriókat nem petesejtből brit, német és japán kutatók, felfedezésEgy tengeri csiga foga lehet a legerősebb biológiai anyag a Földön. ükkel egy 200 éves tétel kérdőjeleződik meg. Petesejtet megtermékenyítés nélkül fejlődésre lehet bírni, de az így létrejövő álembrió néhány nap múlva elhal, mivel életképtelen, nem indulnak el a kulcsfontosságú fejlődési folyamatok, amelyekhez az ivarsejt általi megtermékenyítésre van szükség. A Bathi Egyetem biológiai és biokémia tanszékének tudósai kifejlesztettek egy módszert, amellyel ilyen egé26 generációt klónoztak egy egérből. r-álembriókba spermát fecskendeztek be, amivel lehetővé tették, hogy egészséges kisegerek szülessenek 24 százalékos sikerrel.

embrioForrás: Dr. Tony Perry/ University of Bath

“Ez az első alkalom, hogy elértük az embriók teljes kifejlődését azáltal, hogy az álembriókba spermát fecskendeztünk. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a petesejt képes az ivarsejt átprogramozására, hogy lehetővé váljon az embrionális fejlődés” – hangoztatta Tony Perry molekuláris embriológus, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány egyik szerzője. Munkánk megkérdőjelezi azt a dogmát – amely körülbelül 1827 óta él, amikor a korai embriológusok először figyeltek meg emlőspetesejteket, és 50 évvel később megtermékenyítést -, amely szerint csak az ivarsejt által megtermékenyített petesejt eredményezhet eleven szülést emlősöknél” – idézte Perryt a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A megszületett egerekEgereket klónoztak a rágcsálók saját vizeletéből nyert sejtek felhasználásával. teljesen egészségesek voltak, de a normális megtermékenyítéssel született egerekkel összevetve DNSEmberi embriók génjeit módosították kínai tudósok. -ük eltérő epigenetikai jegyeket hordozott. Az epigenetikai jegyek olyan kémiai módosítások, amelyek ki/bekapcsolóként szolgálnak sok gén számára. Ez azt jelenti, hogy a különböző epigenetikai pályák ugyanahhoz a fejlődési állomáshoz vezethetnek el, ez korábban nem volt közismert. A felfedezés azt jelzi, hogy hosszú távon lehetővé válhat állatok, esetleg veszélyeztetett fajok tenyésztése nem petesejtek és ivarsejt felhasználásával, sőt az emberi meddőségi kezelésekben is.

egerekForrás: Dr. Tony Perry/ University of Bath

“Ez egy izgalmas kutatásSokatmondó felvételek dohányzó és nem dohányzó anyukák kisbabáiról. , amely segít többet megtudni arról, hogyan kezdődik az emberi élet, és mi vezérli az embriók életképességét, azokat a mechanizmusokat, amelyek fontosak a termékenységben. A jövőben ez jelentőséggel bírhat abban, hogyan kezeljük a meddőséget, bár az még igen távol van” – hangoztatta Paul Colville-Nash, a kutatást támogató brit Medical Research Council tagja.

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!