Először észlelték Európában az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat

Első ízben Európában is észlelték az Einstein Einstein, a világ egyik legkisebb lova. által megjósolt gravitációs hullámokat – jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján. A gravitációs hullámokTeljesen új utakat nyitott az asztrofizikában a LIGO. a Földtől 1,8 milliárd fényévnyire terjedtek az űrben, az amerikai Louisiana államban lévő Advanced LIGOElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. , majd 8 ezredmásodperccel később Washington államban, további 6 ezredmásodperc múlva pedig az olaszországi Pisa mellett működő európai hullámdetektor, a VirgoElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. is észlelte őket – jelentette be az európai projekt két fő finanszírozója, a francia tudományos akadémiának számító CNRS kutatóintézet és az Olasz Nukleáris Fizikai Intézet (INFN).

Forrás: Virgo Collaboration

Az Albert EinsteinEinstein nem hitte, hogy valaha sikerülhet, de most megtörtént az áttörés. általános relativitáselméletEinstein nem hitte, hogy valaha sikerülhet, de most megtörtént az áttörés. ét igazoló, két fekete lyukFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. összeolvadása okozta gravitációs hullámot elsőként 2015 szeptemberében, majd másodjára 2015 karácsonyának második napján észlelte az amerikai LIGO (lézerMegérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer. interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora.

Forrás: LIGO/Caltech

Az augusztus 14-én közép-európai idő szerint 12.30-kor Európában is észlelt gravitációs hullámokat a Földtől 1,8 milliárd fényévnyire lévő két fekete lyukHatalmas lyuk keletkezett egy orosz faluban. összeolvadása váltotta ki. A fekete lyukakIlyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni. tömege 25-31-szerese volt a NapÍgy néz ki a Nemzetközi Űrállomás Csákányházáról. énak, a létrejött új fekete lyuk tömege 53-szorosa. Az összeolvadás során három Napénak megfelelő tömeg átalakult energiává gravitációs hullámok formájában.

Forrás: LIGO/Caltech/MIT/Sonoma State (Aurore Simonnet)

A gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek – rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás – révén vizsgálhattak a kutatók.

Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringő fekete lyukak rendszere a résztvevők tömegétől függően eltérő viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek. Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként működjenek, legalább három kell belőlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért szállt be a mérésekbe augusztus elsejétől a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi lehetővé.

Forrás: Henze/Nasa

A Virgo együttműködésben 20 európai kutatócsoport több mint 280 fizikusa és mérnöke vesz részt. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Gravitációfizikai Kutatócsoportja 2010-től tagja az együttműködésnek, amelynek munkájához számítástechnikai eljárások, algoritmusok és hullámformajóslatok fejlesztésével járulnak hozzá, továbbá részt vesznek az összeolvadó, nagy tömegű csillagok jeleinek keresésében és az eredményeket ellenőrző csoport munkájában is. A szerdán bejelentett kutatási eredményeket részletesen a Physical Review Letters című szakfolyóiratban közlik.

Forrás: Virgo Collaboration

Virgo Collaboration, LIGO, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!