Az Uránusz valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg a Hubble

Az Uránusz valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg, és egyben a bolygó korábban “elveszített” sarkait találta meg újra a HubbleFelfedezték a legtávolabbi galaxist. űrteleszkóp. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASAHogy nézett ki a Mars 4 milliárd évvel ezelőtt? - videó. ) és az Európai ŰrügynökségÚj űrhajót fejleszt a NASA. (ESA) csillagászati műholdja segítségével a csillagászok a Naptól az Uránusz felé áramlott két erőteljes napszélEzért vált életre alkalmatlan bolygóvá a Mars. -kitörés okozta bolygóHogy nézett ki a Mars 4 milliárd évvel ezelőtt? - videó. közi lökéseket és ezeknek az Uránusz sarki fényeire gyakorolt hatását vizsgálták. Ekkor figyelték meg az Uránuszon valaha látott legintenzívebb sarkifény-jelenségeket – írja a Phys.org tudományos lap.

Forrás: ESA/Hubble & NASA, L. Lamy/Observatoire de Paris

A sarki fényeket elektromos töltöttségű részecskék, például elektronok áramlása okozza, melyek különböző forrásokból származhatnak, például napszélből, a bolygó ionoszférájából. A részecskék az atmoszféra gázatomjaival ütköznek, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigénHavonta fürdik a Hold a Földről érkező oxigénionok záporában. és nitrogén fénykibocsátással reagál – ez a sarki fényFantasztikus légköri jelenségek egyetlen látványos videóba sűrítve. . A JupiterA Jupiteren gyémántból van az esőcsepp. és a SzaturnuszA Jupiteren gyémántból van az esőcsepp. sarki fényeit már alaposan tanulmányozták a csillagászok, az óriási jégbolygó, az Uránusz fényeiről azonban keveset tudni. 2011-ben a Hubble volt az első földi bázisú űrteleszkóp, amelynek sikerült felvételt készítenie az Uránusz aurórájáról.

2012-ben és 2014-ben a Párizsi Obszervatórium csillagászainak vezetésével újabb vizsgálatokat végeztek, a sarki fényeket a Hubble-ra szerelt, ultraibolya-sugárzással operáló spektrográf (STIS) segítségével vizsgálták. Így gyűjtötték össze az első bizonyítékokat, amelyek szerint az erőteljesen fénylő régiók a bolygóval együtt forognak. Újra felfedezték az Uránusz rég “elveszített” mágneses sarkvidékeit is, amelyek nem sokkal azután tűntek el a kutatók szeme elől, hogy 1986-ban a Voyager 2 felfedezte őket. “Eltűnésük” egyik fő oka, hogy a bolygó felszíne gyakorlatilag teljesen jellegtelen és tagolatlan. A FöldHavonta fürdik a Hold a Földről érkező oxigénionok záporában. északi és déli sarkainál megjelenő sarki fényAurora Borealis - a gyönyörű sarki fény. órákon keresztül megfigyelhető, az Uránusz 2011-ben regisztrált aurórái csak perceken át világítottak.

MTI, NASA, phys.org


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!