Az Uránusz valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg a Hubble

Az UránuszZáptojásszagú köd veszi körül az Uránuszt. valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg, és egyben a bolygó korábban “elveszített” sarkait találta meg újra a HubbleA legtávolabbi szupernóvát fedezte fel a Hubble. űrteleszkóp. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASAKözel öt évnyi utazás után Jupiter körüli pályára állt a Juno űrszonda. ) és az Európai Űrügynökség (ESA540 km/órával csapódott a vörös bolygóba az ExoMars űrexpedíció leszállóegysége. ) csillagMegfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét. ászati műholdja segítségével a csillagászok a Naptól az Uránusz felé áramlott két erőteljes napszélEzért vált életre alkalmatlan bolygóvá a Mars. -kitörés okozta bolygóA Curiosity bizonyítékot talált, hogy létezhetett élet a Marson. közi lökéseket és ezeknek az Uránusz sarki fényeire gyakorolt hatását vizsgálták. Ekkor figyelték meg az Uránuszon valaha látott legintenzívebb sarkifény-jelenségeket – írja a Phys.org tudományos lap.

Forrás: ESA/Hubble & NASA, L. Lamy/Observatoire de Paris

A sarki fényeket elektromos töltöttségű részecskék, például elektronok áramlása okozza, melyek különböző forrásokból származhatnak, például napszélből, a bolygó ionoszférájából. A részecskék az atmoszféra gázatomjaival ütköznek, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátással reagál – ez a sarki fényFantasztikus légköri jelenségek egyetlen látványos videóba sűrítve. . A JupiterKözel öt évnyi utazás után Jupiter körüli pályára állt a Juno űrszonda. és a SzaturnuszAranyszínűvé változott a Szaturnusz titokzatos légköri képződménye. sarki fényeit már alaposan tanulmányozták a csillagászok, az óriási jégbolygó, az Uránusz fényeiről azonban keveset tudni. 2011-ben a Hubble volt az első földi bázisú űrteleszkóp, amelynek sikerült felvételt készítenie az Uránusz aurórájáról.

2012-ben és 2014-ben a Párizsi Obszervatórium csillagászainak vezetésével újabb vizsgálatokat végeztek, a sarki fényeket a Hubble-ra szerelt, ultraibolya-sugárzással operáló spektrográf (STIS) segítségével vizsgálták. Így gyűjtötték össze az első bizonyítékokat, amelyek szerint az erőteljesen fénylő régiók a bolygóval együtt forognak. Újra felfedezték az Uránusz rég “elveszített” mágneses sarkvidékeit is, amelyek nem sokkal azután tűntek el a kutatók szeme elől, hogy 1986-ban a Voyager21 milliárd kilométerre jár a Földtől a Voyager 1 űrszonda. 2 felfedezte őket. “Eltűnésük” egyik fő oka, hogy a bolygó felszíne gyakorlatilag teljesen jellegtelen és tagolatlan. A FöldA Föld magnetoszférájáról gyűjt új információkat a NASA. északi és déli sarkainál megjelenő sarki fény órákon keresztül megfigyelhető, az Uránusz 2011-ben regisztrált aurórái csak perceken át világítottak.

MTI, NASA, phys.org


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!