A leghíresebb női feltalálók és találmányaik

Ha feltalálókról van szó, többnyire férfiak jutnak eszünkbe, pedig jó néhány olyan innováció kötődik nők nevéhez, amik nélkül ma már nehezen tudjuk elképzelni az életünket.

Josephine Cochrane – Mosogatógép

Az ohiói háziasszony meglehetős jómódban élt, így nagyon valószínű, hogy soha életében nem mosogatott el egyetlen tányért sem. Ehelyett élénk társadalmi életet élt és fényes estélyeket adott. Az ilyen alkalmak után mindig fel kellett venni jó néhány tányért és edényt a veszteséglistára, ugyanis a személyzet ügyetlensége miatt eltörtek. Josephine-t annyira zavarta edényei megfogyatkozása, hogy tervezett egy biztonságos mosogatógépet. A masina az 1893-as chicagói világkiállításon debütált, és hatalmas sikert aratott. Igaz, ekkor még nem a hétköznapi háziasszonyok körében hódított, hanem az étterem- és szállodatulajdonosok láttak benne fantáziát. Számos gépet adott el ezeknek az intézményeknek, amiért jókora összeggel gyarapíthatta vagyonát.

Josephine Cochrane

Mary Phelps Jacob – A modern melltartó

Mary Phelps Jacob 1914-ben kapta meg a szabadalmat modern melltartójára. Már korábban kísérleteztek ahogy akkor hívták “melltámasz” készítéssel, de Jacob ötlete, hogy a mellek ketté választódjanak. Mary találmánya előtt a melltartók rendkívül kényelmetlenek voltak, mint minden más fehérnemű. A halcsontok és acélrudak könyörtelenül összenyomták a belső szerveket amik ezáltal károsodtak, a hölgyeket tartós légszomj, ájulás fenyegette. Jacob melltartója lágy és könnyű volt és követte viselőjének anatómiai felépítését. Az I.világháború vált népszerűvé a melltartó tervezés, amikor az amerikai kormány azt kérte, hogy a nők hagyják abba a fűzők vásárlását a fém megőrzésének érdekében.

Mary Phelps Jacob

Grace Hopper – Mark 1 számítógép független programozási nyelve

Dr. Grace Murray Hopper admirális egyike volt a Mark I. számítógép első programozóinak. A második világháború után, Hopper a Harvardon állomásozott, ahol az IBM-Harvard Mark 1, az első nagyszabású számítógépes rendszer fejlesztésén dolgozott az USAEddig sosem látott fotók kerültek elő a Challenger katasztrófájáról. -ban. Ő írta az első fordítóprogramot, amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani. Ő alkotta meg a “bug” kifejezést, a számítógépes probléma jelzéseként. Mire elhunyt, Dr. Hopper 30 egyetemen kapott tiszteletbeli diplomát.

Grace Hopper

Mary Anderson- Ablaktörlő

A New YorkMinden vasárnap az utcákat járja egy fodrász, hogy levágja a hajléktalanok haját. -i Mary Anderson 1903-ban egy havas januári napon villamoson utazott amikor feltűnt neki, hogy a vezető alig lát a szélvédőre tapadt hótól. A probléma annyira megragadta, hogy hazaérkezése után megtervezte a ma is használatos ablaktörlőt, vagy ahogy a szabadalmi leírásban szerepelt: “egyszerű mechanizmus, amely az esőt, havat, jégdarát hivatott letörölni a vezető előtti ablakfelületről.” A történet érdekessége, hogy a találmány öt évvel megelőzte az első tömegautó, a Ford T-modell gyártását, 1915-től pedig  alaptartozék lett az ablaktörlő az autóknál.

Mary Anderson

Hedy Lamarr – Titkos kommunikációs rendszer

A “Secret Communications System” nem más, mint torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezés. Lamarr, anyai ágon magyar, amerikában élő félig zsidó színésznő volt. Szülei hozzá adták egy náci szimpatizáns milliomos fegyvergyároshoz. Ebből a házasságból komoly ismeretekre tett szert a fegyverekről, a torpedókról, és az irányítástechnika kérdéseiről. A készülék lényege melyet zongorista szomszédjával közösen talált fel, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen, amellyel biztosítható a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségének növelése. 1942.augusztusában szabadalmaztatták, majd felajánlották a haditengerészetnek, de ők nem használták fel a háború során. Első alkalommal 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták, a blokádban résztvevő hajókon. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.

Hedy Lamarr

Margaret Knight – Papírzacskó

Margaret Knight, a négyzet alakú aljjal rendelkező papírzacskó gyártó gépért 1871-ben kapta meg a szabadalmat. Egy férfi azt állította, hogy ellopta tőle az ötletet, mondván, hogy egy nő soha nem tudna ilyen innovatív gépet tervezni, ezért beperelte Margaret-et. Margaret rajzokkal bizonyította, hogy a találmány valóban az övé és meg is nyerte a pert. Knight feltalálói karrierjét 12 évesen kezdte, amikor is kifejlesztett egy “stop-motion” eszközt, amely azonnal megállította az ipari gépet, ha abban valami elakadt. Élete során, több mint 26 szabadalmat nyert meg.

Margaret Knight

Tabitha Babbitt – Körfűrész

Tabitha Babbitt egy massachusettsi fűrészüzemben dolgozott 1813-ban, ahol még kézifűrészt alkalmaztak, amit két ember húzott. Az asszony megfigyelte, hogy a fűrész húzásával rengeteg energiát veszítenek a munkások és nehézkesen haladnak emiatt. Elhatározta, hogy kidolgoz egy jobb módszert, így született meg a ma is használatos szalagfűrész. Tabitha soha nem szabadalmaztatta a találmányát, aminek jórészt az volt az oka, hogy egy utópista vallási csoporthoz  tartozott.

Tabitha Babbitt

Stephanie Kwolek – Golyóálló mellény

A golyóálló mellények anyagául is szolgáló kevlárt Stephanie Kwolek fejlesztette ki, a DuPont cég alkalmazásában. 1963-ban jött rá, hogy a polimerek vagy rúd alakú molekulák szálai egy irányba sorakoznak, ettől ez az anyag erősebb a többinél, mivel a molekulák rendezett kötegekben vannak jelen. Ez a megfigyelés segítette abban, hogy rájöjjön, hogyan erősítheti meg tökéletesen a mellény anyagát. Kwolek technológiáját már függőhíd kábeleknél, sisakoknál, fékbetéteknél, síléceknél és kemping felszereléseknél is alkalmazzák.

Stephanie Kwolek

Marion Donovan – Eldobható pelenka

Marion Donovannak 1949-ben elege lett a pelenkamosásból, ezért újragondolta a textilpelenka koncepcióját. Először egy zuhanyfüggöny felhasználásával szivárgásmentessé tette, majd megalkotta az eldobható verziót. Találmányával számos céget megkeresett, de mindenhonnan elutasító választ kapott arra hivatkozva, hogy sokba kerülne az előállítása és egyébként sem venné meg senki. Marion ekkor saját vállalkozást alapított és a pelenka piacra dobása után, 1951-ben eladta a jogokat a Keko Corporations-nak. Összesen 20 szabadalmat szerzett élete során, és egy építészeti diplomát a Yale Egyetemen 1958-ban.

Marion Donovan

Melitta Bentz – Kávéfilter

A lipcsei Melitta Bentz nagy rajongója volt a kávénak, azonban a csésze aljára ülepedő zaccot ki nem állhatta. Egy nap annyira elege lett belőle, hogy fogott egy itatóspapírt, tölcsér formájúra tekerte, beleöntötte a kávét, majd leforrázta. Ezzel megszületett a kávéfilter, amit ma is világszerte használnak . Frau Bentz is maga forgalmazta a Melitta névre hallgató filtet, ami még ma is népszerű német nyelvterületen és tisztes jövedelmet hoz az asszony örököseinek.

Melitta Bentz

Sara Blakely – Spanx alsónemű

Self-made női milliárdos lett Sara Blakely-ből. Ő találta fel a Spanx márkanévvel ellátott elasztikus nadrágot, mely a nők karcsúságát hívatott előidézni. A Spanx egy lábak nélküli, könnyű, sima harisnya. A Spanx létrehozásakor Blakely-nek 5000 dollár megtakarítása volt, ebből építette az 500 millió dolláros céget. 100 %-ban tulajdonosa a saját cégének és soha nem költött egy fillért sem reklámrokra.

Sara Blakely


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!