Több száz madár telel együtt Magyarország bagoly fővárosában

Népes bagolykolónia lepte el az elmúlt hetekben Túrkeve és Kisújszállás környékét, ahol több száz erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel együtt. Ilyen nagyságrendű gyülekezőhely máshol nincs Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

Az Európában fészkelő 13 bagolyfajból 12 Magyarországon is előfordult már, 10 faj költ, és közülük 5 rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel a lakott területek fáin – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékot jelent számukra.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

Ezeket könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el ha az agárvidék fáin, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat, csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok nem szívelik az ember közelségét.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke. Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.

Fotó: Orbán Zoltán/MME

Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva az általuk biológiai úton eltávolított, mezőgazdasági kertevő egerek és pockok száma 18-27000 (36-54000), nem számolva a már néhány hetesen korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait – melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!