Szenzációs leleteket tártak fel a régészek a Baradla-barlang mélyén

Az ELTE Régészettudományi Intézete, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság megelőző feltárást végzett a Kárpát-medence legnagyobb és legösszetettebb barlangi régészeti lelőhelyén, a Baradla-barlangban. A régészek, a barlang turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó építkezések miatt, idén a 12 Celsius fokos, 6000 éves, különleges barlangi levegőben a Róka-ághoz vezető egykori Biológiai labor területén végeznek leletmentő feltárást.

Mint a kutatók elmondták, az itt keresztülfolyó barlangi patak több ezer évvel ezelőtt 10–15 centiméteres mésztufaréteggel zárta el a területet, mely ily módon a barlang többi teréhez képest szokatlan épségben és gazdagságban őrizte meg a barlangot használó emberek maradványait és tárgyait a középső újkőkorból. A feltárt leletek a barlang egykori szerepét és jelentőségét teljesen új fényben láttatják.

Forrás: MTI/Komka Péter

A Baradla az újkőkori és a késő bronzkori leletek egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye Európában. A Szabó Gábor egyetemi docens által vezetett feltárás nem várt eredményeket hozott: egy mésztufa réteg alatt érintetlenül őrződtek meg a barlangi tereket használó középső újkőkori (Kr.e. 5000) emberek emlékei. A régészeknek összeroppant edényeket, rituális étkezések maradványait, csiszolt kőbaltákat és obszidián eszközöket sikerült kibontani és dokumentálni a barlangi termek padlóján és sziklái között.

Forrás: MTI/Komka Péter

A barlangi terek kutatása során egy késő bronzkori kincslelet is előkerült. A 3400 éves ékszereket rituális felajánlásként rejthették el a hatalmas kőtömbök közé. Hasonló méretű, dokumentált régészeti kutatás a barlangban ezidáig még nem történt. Az új eredményeknek köszönhetően a régészek a korábbinál sokkal differenciáltabb képet alkothatnak arról, hogy mire használhatták az ősi korok emberei hazánk egyik legszebb barlangjának belső tereit.

Forrás: MTI/Komka Péter

Korábban építkezések miatt végzett leletmentő ásatások során, 1969-ben Korek József, 1996-ban pedig Rezi Kató Gábor vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum régészei találtak nagy mennyiségű újkőkori és késő bronzkori leletet az aggteleki bejárat előtt: sírokat, cölöplyukakat, házalapot, padlószintet, tűzhelyet és kemencét. Annak idején megállapították azt is, hogy a térségben még vannak érintetlen őskori rétegek.

Forrás: ELTE

Természeti értékét felismerve, a barlangot 1925-ben nyilvánították nemzeti kinccsé. Védelmét ma az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság látja el, és Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelyeként tartják számon. Összhosszúsága 25,5 kilométer, ennek 5,3 kilométeres szakasza átnyúlik Szlovákia területére. A barlangrendszer 230 millió éves középső triász mészkőben alakult ki, a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként.

A triász időszak után a terület kiemelkedett, és a hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek, utat engedve a felszínről mélybe jutó vizek barlangformáló erejének. Járatait a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások és -zászlók díszítik, a szivárgó, folyó vizek cseppkőmedencéket, mésztufagátakat hoztak benne létre.

Forrás: ELTE

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!