Milyen követelményeknek kell megfelelni történelem érettségin?

A fiatalokban rengeteg kérdés merül fel az érettségi követelményekkel kapcsolatban, mindegy, hogy irodalomról, matematikáról, nyelvről, esetleg történelemről van szó. Sokszor nem egyértelmű, hogy mi az elvárás, mit kell tudni közép vagy épp emelt szinten. Mit lehet kihagyni a tananyagból, és mi az, ami biztosan benne lesz a kérdéskörben? Vajon elég a jó szövegértés, vagy tényleg naponta több órát kell tanulni, hogy mindent megjegyezzünk? 

Ebben a cikkben eláruljuk, hogy milyen elvárásokkal kell szembenézniük a fiataloknak, ha érettségire kerül sor. 

Tényleg mindent tudni kell?

Aki középszintű érettségit szeretne tenni, annak a válasz az, hogy nem, hiszen van egy törzsanyag, amit persze részletesen ismerni kell, mind az írásbelin, mind a szóbelin. Vannak azonban olyan fogalmak és évszámok, amiket csak emelt szinten kérnek. A Rubicon Történelem Érettségi Mesterkurzusának ez a fő célja, hogy csak arra készítsen fel, amit tényleg kérni fognak. Nem tanít se többet, se kevesebbet, így akár napi egy óra befektetéssel sikeresek lehetünk. 

A mesterkurzus kész vázlatokkal szolgál középszinten és emelt szinten, így mindenki tudja azt, hogy melyikhez kell nyúlnia. Aki persze a 100 százalékra gyúr, mert kell neki a továbbtanuláshoz, annak nem árt mindig egy picivel többet tudnia, ha biztosra akar menni. A kurzus moduljai a jelenlegi hatályos érettségi követelményekhez igazodnak, így pontosan azt tanuljuk meg, amit a vizsgán is kérhetnek. 

Minden évszámra és fogalomra szükség van?

Gyakran merül fel a kérdés, hogy aki emelt szinten akar történelem érettségit tenni, annak mindenképpen tudnia kell-e a középszintű anyagot. A válasz egyértelműen az, hogy igen, ráadásul sokkal részletesebben és alaposabban, mint a többieknek. Minden, ami a tankönyvben szerepel, amit a kurzus átad, ismerni kell ahhoz, hogy sikeresek legyünk. 

Emelt szinten vannak olyan szóbeli témakörök, amikről a könyvben alig vannak információk, pedig legalább 15 percet kell majd beszélni róla. Nem elég tehát az, ha csak az eredeti tananyagot tanulmányozzuk. 

Középszinten nem kell tudni minden évszámot, de vannak olyan alapvető dolgok, amikkel nem árt tisztában lenni. Írásbelin és szóbelin is vannak olyan kérdések, amiket ha nem tudunk fejből, akkor azonnal pontot vonnak le. Ráadásul az évszámok sokszor támpontot tudnak adni azzal kapcsolatban, hogy melyik időszakról kell beszélni. Nem árt őket ismerni és megjegyezni. Ugyanez igaz a fogalmakra, amiket szintén sokszor 5-6 percben ki tudunk fejteni, ami már az idő egyharmadát biztosan kiteszi. 

Mi a helyzet a forrás elemzésével?

Középszinten bőven elég lesz egy jó szövegértés, hogy a forrásokat elemezni tudjuk. Sajnos azonban hazánkban a fiatalok nagy része erre készül, pedig nem rendelkezik megfelelő szövegértési tudással. Érdemes tehát nemcsak ezekre hagyatkozni, hanem egy kicsit átfogóbb képpel rendelkezni minden egyes témáról. Mégha nem is vagyunk képesek mindenről negyed órát beszélni, az öt perc már elég lehet ahhoz, hogy a tanár is segítsen, ha szükségét érzi.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!