Négy borjat is nevelnek azok a bölények, amelyeket a romániai Déli-Kárpátokban zajló visszavadítási program keretében bocsátottak szabadon vagy tartanak félig szabad állapotban.
A WWF Románia a Rewilding Europe egyesülettel 2014-ben indította el a bölények romániai visszavadítási programját. Szakaszosan több tucat bölényt szállítottak a Szárkő-hegységbe, ahol előbb egy 15 hektáros bekerített területen ismerkedtek új környezetükkel, aztán egy 160 hektáros területen fél szabad állapotban élnek, majd onnan is kiengedték őket. A programot a Ruszka-havasra is kiterjesztették.
Egy borjat a Ruszka-havasba idén hozott, jelenleg félszabad állapotban levő bölény ellett, három idei borjat a Szárkő-hegységbe telepített, teljesen szabadon élő bölénycsordában figyeltek meg a vadőrök. A csordához tartozik két tavalyi borjú is. A tavaly és idén született bölényborjak az elsők, amelyek már teljesen vad körülmények között nőhetnek fel, és nem szoknak hozzá az ember által nyújtott segítséghez.
A WWF Románia szerint a Szárkő-hegységbe telepített bölénycsorda meghonosodott a területen. Az első két-három év után, amikor a nehéz telek, a kék nyelv betegsége és a ragadozók is gyérítették az állományt, mostanra már stabilizálódott a csorda helyzete.
“A szabadon született bölényeknek nagyon fontos szerepük lesz a jövőben a ténylegesen visszavadított generációk kialakításában. Az a tény, hogy ebben az évben legkevesebb 3 borjú van egy 11 felnőtt bölényből álló csordában újra bizonyítja, hogy a térség alkalmas egy életképes, vadon élő bölénypopuláció eltartására” – mondta Marina Druga, a Life-Bizon program koordinátora.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Európában jelenleg Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában Szlovákiában, Oroszországban és Németországban tenyésztenek félszabad állapotban bölényeket, a számuk pár ezerre tehető.
