A Tanzániában található Ngorongoro kráter egy hatalmas vulkán felrobbanása és összeomlása után keletkezett vagy 2-3 millió évvel ezelőtt. A kráter 610 méter mély és 260 km2-es területű. A krátert övező hegyvidék a keleti passzát-szelek által 800-1200 mm esőt kap évente, míg a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legelők és ritkás fák vannak. A kráter közepén szezonális sós tó van, melyet patakok táplálnak. A Ngorongo kráter és a körülötte lévő terület hatalmas számú vadállatnak szolgál otthonául, körülötte csodálatos szépségű természeti környezettel.
A kráter területe eredetileg is része volt az 1951-ben létrejött Serengeti Nemzeti Parknak, mely 1979-ben az UNESCO Világörökség részévé vált. Tanzániában ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely védelmet nyújt a vadon élő állatoknak. A területen az egész patás állomány halad át évente, többek közt a zebrák és a gnúk is útnak indulnak. A Ndutu-tó nyugatra fekvő területein pedig különösen sűrű oroszlán és gepárd populáció él. A terület lakosai a maszájok, akik legeltetéses állattenyésztésből élnek.
