A legrémisztőbb régészeti leletek

A moa óriásmadár maradványa

1986-ban találták meg ezt a hatalmas karmokban végződő maradványt Új-Zéland egyik barlangjának mélyén. A frissnek hitt maradvány egy rég kihalt óriásmadár, a moa jó állapotban fennmaradt maradványa volt. A moafélék vagy moák (Dinornithidae) egykor Új-Zéland szigetein élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak voltak. A moákat Richard Owen fedezte fel az európai tudomány számára 1839-ben. Azóta is csak töredékes csontjaik alapján ismerjük őket: közülük a „legkisebbek” 1 méter magasak és 18 kg tömegűek voltak, a legnagyobbak magassága pedig elérte a 3 métert, tömegük pedig a 230 kg-ot.

Új-Zéland óriás karma

A borzalmak alagútja

1933-ban Robert du Mesnil du Buisson régész 19 légiós kővé dermedt holttestét találta meg egy alagútban, az Eufrátesz folyó partján fekvő Dura-Európoszban.  Mindannyian egyszerre, néhány pillanat alatt haltak meg. A régészek úgy vélik, i. sz. 256-ban  19 római legionárius ereszkedett le a szűk, föld alatti járatba, hogy meggátolja a szászánida katonák bejutását a városba az alagúton keresztül, ahol mérgező füst végzett velük.

A borzalmak alagútja

A mocsári múmia

tollundi férfi a legjobb állapotban megőrzött, természetesen konzerválódott mocsári múmialelet. Feje és arca úgy hat mintha csak aludna. A 40 év körüli férfit, aki a korai vaskorban (Kr.e. 4. század) Skandináviában élt, kivégezték. Akasztott holtteste maradványaira, 1950-ben a dániai Jyllandban, a Bjældskovdal tőzegmocsárban találtak rá.

mocsári múmia

Sikoltó múmia

1886-ban Gaston Maspero régész talált rá a sikító múmia koporsójára. Amikor felnyitotta a koporsót, egy időtlen sikolyba meredt arc rémítette meg. Sokan úgy gondolják, hogy az arckifejezés oka az, hogy élve temették el, azonban sok hasonló lelet is előkerült, így a szakértők arra a feltételezésre jutottak, hogy a rémisztő arc oka a bomlási folyamat és a hátraeső koponya.

sikoltó múmiák

Karóba húzott koponyák

A világviszonylatban is egyedinek számító, radiokarbonos vizsgálatok alapján körülbelül 8 ezer évesre becsült leletet és más felszínre hozott tárgyakat a Kanaljorden ásatási helyen találták, Motala városában, Svédországban. A csonttöredékek tizenegy férfitől és nőtől származnak. A régészek feltételezik, hogy a lelőhely területén sekély tó lehetett a korai kőkorban, amely rituális temetkezőhelyként szolgált. A svéd archeológusok több elmélettel magyarázzák a koponyák átszúrását: egyesek szerint mindez csupán egy másodlagos temetési rítus volt, míg mások úgy vélik, harci trófea lehetett.

karóba húzott

A lefejezett vikingek

A Dorset brit grófság területén felfedezett tömegsírban 54 lefejezett viking holttestét találták meg a régészek 2009 júliusában. Az i.sz. 910 és 1030 között elhantolt áldozatok valószínűleg nem csatában estek el, hanem módszeresen kivégezték őket.

A lefejezett vikingek

forrás:femina.hu

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!