Visszaperelné múmiát rejtő Buddha-szobrát egy kínai faluközösség

Hamarosan bíróság elé állhat azt a holland műgyűjtő, akinek jelenleg a tulajdonában van az idén tavasszal Budapesten is kiállított, múmiát rejtő BuddhaA leshani óriás Buddha-szobor. -szoborNelson Mandela különleges szobra. . A műkincset felismerte egy délkelet-kínai faluközösség, szerintük azt a templomukból tulajdonították el. Erről, illetve a falusiak álláspontjáról az őket képviselő nemzetközi jogászcsoport Liu családnevű kínai képviselőjének tolmácsolásában a China Youth Daily című napilap közölt összefoglalót.

A Fucsien tartományi település legutóbb márciusban hallatott magáról, amikor a televízió híradásában felfedezték, nagy valószínűséggel azt az ezeréves Buddha-szobrot szerepeltették “kiemelt vendégként” a Magyar Természettudományi MúzeumVáratlanul hazaszállíttatták Budapestről a múmiát rejtő Buddha-szobrot. MúmiavilágBemutatták a magyar kisfiú 150 éves múmiáját a Természettudományi Múzeumban. kiállításán, amelyet még az 1990-es évek közepén loptak el ismeretlenek, és amely egy helyi szerzetesMesterséges intelligenciával látnák el a szerzetesek a templomukban szolgáló robotot. múmiáját rejti. A holland műgyűjtő, aki másodkézből jutott a műtárgyhoz, először azt nyilatkozta, hogy abban az esetben lenne hajlandó átengedni a szobrot, ha bebizonyosodik: létezik még az a buddhistaA legnagyobb tömör arany Buddha-szobor a világon. közösség, amelyé egykor a műkincs volt. A kínai beszámolók szerint azonban az idő előrehaladtával a holland férfi újabb feltételeket szabott.

mumia-1Fotó: Magyar Természettudományi MúzeumBemutatták a magyar kisfiú 150 éves múmiáját a Természettudományi Múzeumban.

A Hszinhua hírügynökségnek adott korábbi interjúRobert Capa - 20. század legjelentősebb fotósa. ban arra hivatkozott, hogy a szobrot “egy buddhista templomnak” és nem “a faluSandu'ao - A vízen úszó falu Kínában. templomA legnagyobb tömör arany Buddha-szobor a világon. ának” szolgáltatná vissza. Továbbá egy független kutatást is szükségesnek vélt, aminek részleteiben nem tudtak megállapodni, és nem utolsó sorban “méltányos kárpótlásra” is igényt tartott, mondván, hogy a szobor megvásárlására, helyreállítására és tudományos vizsgálatára pénzt költött. Ez utóbbi kérdésben szintén nem született egyezség. Liu ügyvéd legutóbb azt nyilatkozta, hogy a falubeliek egy része nem hajlandó a műgyűjtő feltételeinek egy részét elfogadni, ezért a bírósági kereset beadása előtt még egy utolsó levelet kívánnak küldeni neki. Ennek részleteit azonban nem árulta el.

mumia-2Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum

Március végén falusiak és támogatóik százai fordultak kétnyelvű levélben a holland miniszterelnökhöz, hogy visszakaphassák a Buddha-szobrot, de jelek szerint ezzel nem mozdították elő ügyük rendezését. “Úgy hisszük, hogy a Buddha-szobor az, amelyet az elmúlt húsz évben kerestünk, és várjuk a visszatérését” – fogalmaztak a levélben Jangcsun falu lakói. Hozzátették, évszázadokon át istenükként tisztelték, életük részévé vált, és bíznak abban, hogy mielőbb viszontláthatják.

A magyar közönség előtt is bemutatott, majd a múzeumból váratlanul elszállíttatott ereklye különlegessége révén tűnt fel a nemzetközi médiában. Még Budapestre kerülése előtt egy CT-vizsgálat során holland szakemberek ugyanis megállapították: a szobrot egy harmincas éveinek második felében járó kínai szerzetes mumifikálódott teste köré alkották. A jangcsuni irattár szerint Csannak hívták, de neve mögött ott volt a tiszteletet kifejező Kung és a Cu-si is. Húszas éveiben lett szerzetes, és azután szerzett tekintélyt, miután betegek gyógyítását segítette és terjesztette a buddhista hitet. 37 éves korában halt meg, önmagát mumifikálva. Testét a helyiek a Szung-dinasztia (960-1279) idején ágyazták szoborba, azóta imádkoztak hozzá.

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!