Újabb őshüllőmaradványokat tártak fel Villányban – egy félméteres állkapocs is előkerült

Ragadozó dinoszauruszokA dinoszauruszok a feltételezettnél 20 millió évvel korábban jelenhettek meg bolygónkon. csontjai, csigolyadarabok, egykori tengeri élőlényekTengeri nyuszik - szokatlan élőlényről készült képek árasztották el az internetet. több száz foga vár tudományos feldolgozásra azok után, hogy a kutatásait öt éven át az Magyar Tudományos Akadémia (MTAElképesztő felfedezés - eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok. ), 2017-től pedig az ELTEA kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálták magyar kutatók. támogatásával folytató paleontológus, Ősi Attila és kutatótársai befejezték idei villányi, iharkúti és ajkai ásatásaikat.

MagyarországÁrpád-kori templom feltárásán dolgoznak a régészek Lakiteleken. legújabb, de egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinceslelőhelye Villányban van. A 2012-ben felfedezett, a 240-235 millió évvel ezelőtti világ pontosabb megismerését lehetővé tévő lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók – közölte az MTA.

Forrás: ELTE DinoszauruszDinoszauruszok gyilkosa lehetett Belzebub békája. Kutatócsoport

“Idén az egyik legjelentősebb felfedezésNaprendszerünk múltjáról árulkodik magyar és amerikai csillagászok új felfedezése. ünk egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű Nothosauria ragadozó tengeri hüllő maradványa. A leletFontos leleteket hoztak felszínre a legendás antiküthérai hajóroncsból. arra utal, hogy akár 4-5 méteres ragadozók is élhettek itt annak idején, az egykori dél-európai kontinens sekélytengerrel borított partvidékénél” – mondta Ősi Attila.

Az újabb ásatások révén egyre többféle gerinces maradványa kerül elő a villányi lelőhely230 millió éves ökoszisztémát kutatnak Villányban az MTA régészei. vörösessárga, agyagos, dolomitos márgájából. Az idei leletek között található egy különlegesA csillagos égbolt elevenedik meg a különleges petúnia szirmain. csigolya maradványa is. “A lelet igen hosszú tövisnyúlványa is azt jelzi, hogy eltér az eddig Villányból megismert Sauropterygia hüllők csigolyáitól, és egy eddig innen nem ismert tengeri hüllő maradványa lehet” – mondta Segesdi Martin, a kutatócsoport tagja.

238 millió éves lelet – Nothosauria hüllő félméteres állkapcsa Villányból (Forrás: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)

A lelőhely nemcsak a nyári ásatásokra, hanem az őszi labormunkákra is tartogatott meglepetést. A szinte függőleges, csonttartalmú kőzetrétegből kitermelt, mindösszesen 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után csaknem 1500 fog és csontlelet is előkerült. A mikrogerinces-leletanyag jelentőségét az adja, hogy a fogak a környezeti viszontagságoknak és az időnek leginkább ellenálló elemei a csontváznak, ezért olyan, törékeny csontozatú vagy ritkább állatok fogai is megmaradhatnak, amelyeknek más részei nem kerülnek elő. Így akár ezekből a piciny fogakból is lehet következtetni az egykori élőhely állatfajaira.

Forrás: MTA/Pecsics Tibor

A mezozoikumi ősgerincesek legismertebb és leggazdagabb lelőhelye a Bakonyban található. Az egykori IharkútFeltárták a kilencedik páncélos dinoszaurusz-csontvázat Iharkúton. település határában található, rekultivált külszíni bauxitbánya területén már csaknem két évtizede folynak az ásatások. Az idén mintegy 800 csont- és foglelet, közöttük legalább 10 állkapocs és koponya maradványa került elő a folyóvízi-ártéri üledékből. A gazdag kréta időszaki gerincesfauna legújabb leletei között található például egy kis termetű, növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi alsó állkapcsa is. A kutatók korábban már többet is találtak a faj egyedeinek csontdarabkáiból, most azonban egy olyan teljes állkapocs került elő, amelynek révén jobban megérthetik, hogy miként rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi növényevők.

Mochlodon vorosi teljes alsó állkapcsa (Fotó: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!