Új állatmentő központ nyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Sünispotály néven új központ nyílt a mentett állatok számára a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben pedig már évtizedes hagyománya van ennek: 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója elmondta, hogy a Sünispotály a budapesti és a kassai állatkertek ZOO4NAT című közös projektje keretében valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. A bemutató mentőközpontot a Holnemvolt Vár területén alakították ki 75 millió forintból, abban az eredetileg kocsiszínnek készült épületben, ahol az utóbbi évtizedben a nemrég új helyre költözött állatkerti klinika működött. A Sünispotályban az érdeklődők immár nyomon követhetik a sérült állatok gyógyulását, az emeleti oktatóteremben pedig a felelős állattartás szabályait sajátíthatják el.

Fotó: MTI/Kovács Attila 

A nagyközönséget mintegy 100 négyzetméternyi látogatótér várja, ahonnan üvegfalakon át lehet belátni a mentőmunka színteréül szolgáló kezelőhelyiségekbe, illetve az állatok elhelyezését szolgáló röpdékbe is. A mentőmunka bemutatását a látogatói térben elhelyezett információs rendszer teszi teljessé, illetve a Sünispotály megnyitásával különféle ismeretterjesztő, oktató programok is elindulnak.

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

Sós Endre, az állatkert főállatorvosa felidézte, hogy az intézmény 1986-ban még csak hét mentett állatot látott el, majd az egyedszám 1996-ban 115-re, a eddigi csúcsévben, 2016-ban pedig már 2000 fölé nőtt. Az intézmény a gyakori fajok – mint a feketerigó, a mókus vagy a sün – példányairól éppúgy gondoskodik, mint ritkaNem találják Új-Zéland leghíresebb madarát, amely embernek hiszi magát. , védettMegszüntetik a Yellowstone Nemzeti Parkban élő grizzly medvék védettségét. fajokról, például mérgezett sasokról. A Sünispotályban rajtuk kívül jelenleg több fecskét és denevért, fürjeket, egyéb rigófajok képviselőit, hollót, lappantyút, szalakótát, baglyot és számos más állatot gyógyítanak.

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert 

A Fővárosi Állat- és Növénykert40 éves lett a Fővárosi Állat- és Növénykert legidősebb gorillája. – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetettNem találják Új-Zéland leghíresebb madarát, amely embernek hiszi magát. fajok élőhelyen kívüli, úgynevezett ex situ védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében.

Az intézmény természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka: olyan Magyarországon őshonos, vadon élő fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberiA csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait. segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult kismókusokon át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.

Fotó: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert 

A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket úgynevezett roborálással „felerősítik”, az elárvultakat pedig felnevelik. Ezt követően pedig arra alkalmas élőhelyeken, a területen dolgozó természetvédelmi szakemberekkel, hatóságokkal együttműködve szabadon engedik őket. Olykor persze előfordul olyan eset is, amikor a probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni, ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodnak.

Fotó: MTI/Kovács Attila


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!