Több száz hatalmas krátert fedeztek fel a Barents-tenger mélyén

Az utolsó jégkorszak után nagy mennyiségű metán60 billió dollárt visz el az arktiszi metán. illant el robbanásszerűen az északi-sarkvidéki tengerfenékről, erre utal a Barents-tengerAz Északi-sarkvidéken köt ki az európai és az amerikai műanyag hulladék. fenekén talált több száz kráter egy új tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. szerint. A kutatók a SpitzbergákMegrongálódott a “világvégebunker” bejárata az olvadó permafroszt miatt. és NorvégiaNorvég geológusok a híres Szószék-szikla összeomlásától tartanak. közötti régióban fedezték fel a krátereket, amelyek közül több mint száznak 300-1000 méter közötti az átmérője, mélységük pedig a 30 métert is eléri. A Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a nagy nyomás alatt lévő óriási metánlerakatok 12 ezer éve tehermentesültek, amikor a rajtuk lévő jégpáncél visszahúzódott. Ez a mai jégtakaró visszahúzódásával is megismétlődhet a kutatócsapat szerint.

Forrás: Karin Andreassen/CAGE

A metán hozzájárul a Föld felmelegedésStephen Hawking szerint önmagát irthatja ki az emberiség. éhez, üvegházhatása mintegy 25-ször erősebb a szén-dioxidénál. Az északi-sarkvidéki tengerfenék hatalmas mennyiségű metánt rejt metán-hidrát formájában, amely gáz és víz jégszerű, nagy nyomás alatt és alacsony hőmérséklet mellett stabil elegye. A metán-hidrát a szakértők szerint a tengerfenék alatt több helyen előfordul, de a permafrosztAusztráliánál nagyobb kiterjedésű permafroszt olvadhat ki. (állandóan fagyott talaj) alatt a szárazföldön is. A legutóbbi jégkorszak mintegy 20 ezer évvel ezelőtti csúcspontján a Barents-tengerAz Északi-sarkvidéken köt ki az európai és az amerikai műanyag hulladék. fenekén több kilométer vastag jégréteg ejtette fogságba a nagy mennyiségű metán-hidrátot.

Forrás: Karin Andreassen/CAGE

“A kráterterületet a legutóbbi jégkorszakban vastag jégtakaró borította, ugyanúgy, ahogyan ma az AntarktiszCsodálatos élővilágot találtak az Antarktisz jege alatt. nyugati részét” – idézi Karin Andreassent, a Tromso-i Egyetem munkatársát az intézmény közleménye. A szakértő a jelenséget a kuktafazékhoz hasonlította: a gáz az évezredek alatt folyamatosan felfelé törekedett a mélyebb rétegekből, a jégtakaró alatt óriási nyomást alakítva ki. “Ezek a tömegek évezredekig nyomás alatt voltak, majd hirtelen eltűnt a fedél és a felhalmozott metán a vízbe áramlott, árulkodó krátereket hagyva maga után” – fejtette ki Andreassen.

Forrás: Andreia Plaza Faverola/CAGE

Több mint 600 helyen még mindig metán szivárog a tengerbe, de már viszonylag kisebb mennyiségben. Eközben a gáz oldódik a vízben, így nem kerül be a légkörbe – ellentétben a 12 ezer éve történt robbanásszerű kitörésekkel. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, megismétlődhet-e a 12 ezer évvel ezelőtti jelenség, ha a mai jégtakaró visszahúzódik vagy megolvad a fagyott talaj. Ekkor megnövekedne annak a veszélye, hogy nagy mennyiségben szabadul fel metán.

Forrás: NASA/Jeff Schmaltz,Joshua Stevens, LANCE/EOSDIS Rapid Response/Kathryn Hansen


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!