Több mint kétezer éve történt, hatalmas napkitörés nyomaira bukkantak Grönlandon

Több mint kétezer éve történt, hatalmas napkitörésÚjabb hatalmas napkitörést észleltek. bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. FelfedezésHatalmas húsevő dinoszaurusz lábnyomára bukkantak Afrikában. ük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban – írja a BBC.

Forrás: NASA/OIB

A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy i.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek. A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.

Forrás: Wikimedia Commons/Brocken Inaglory

A NapÉrdekes eredményre jutottak a csillagok koronakidobódásait vizsgáló magyar kutatók. által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a FöldAz eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön. felé. Egy nagyon erős koronakidobódásÉrdekes eredményre jutottak a csillagok koronakidobódásait vizsgáló magyar kutatók. esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges. A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a i.e. 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt.

Forrás: Wikimedia Commons/NASA/Goddard Space Flight Center

Ha egy ilyen napviharSikerült megfigyelni a Nap koronakidobódásának születését. közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

Így néz ki a gyönyörű északi fény egy repülő ablakából

“Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe” – mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak.

A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűFelemészti saját gyűrűit a Szaturnusz. iben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt ahhoz mint ami kétezer éve történt.

Forrás: NASA/SOHO

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!