Tízmilliárd dollárra van szükség a Nagy-korallzátony megmentéséhez

Évi egymilliárd dollár ráfordítással 2025-re az ausztrál Nagy-korallzátony megkapná az utolsó esélyt a túlélésre – vélik szakemberek. Az Estuarine, Coastal and Shelf Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint ennyi pénzből sikerülne annyira visszaszorítani a térségben a vízszennyezést, hogy a zátonynak esélye legyen a klímaváltozás hatásainak legyőzésére. “Ez az utolsó lehetőség“- idézte a tanulmányt vezető Jon Brodiet, a James Cook Egyetem munkatársát a The Guardian című brit lap online kiadása.

korallfeheredes-7
Fotó: Wikitravel/flickr/Sarah_Ackerman

A klímaváltozás komoly hatással van a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátonyra, amelynek jelenleg 93 százalékát érinti a melegedő óceánvíz okozta korallfehéredés. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak.

korallfeheredes-6
Fotó: Wikimedia Commons/Acropora

A világ legnagyobb koralltelepének regenerálódását nagyban hátráltatja a vízszennyezés, amelyért döntően a közelben zajló földtisztítási munkálatok, valamint a termőföldekről érkező vegyszerek a felelősek. A halászat is gyengíti a zátony ellenállóképességét, mivel károsítja az ökoszisztémát. Brodie és kollégája, Richard Pearson a terület megóvására irányuló jelenlegi terveket elemezve állapították meg, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a zátony képes legyen felvenni a harcot a klímaváltozással. A szakemberek szerint először is ki kellene bővíteni a kezelt területet, északon a Torres-szorosig, délen a Hervey-öbölig, és a vízszennyezéséért közvetlenül felelős térségekre is ki kellene terjeszteni az intézkedéseket.

korallfeheredes-3
Fotó: Wikimedia Commons/The Lightworks/fotopedia.com

 

A már hanyatló korallzátonyok helyett a még viszonylag jó állapotban lévő ökoszisztémákra kellene inkább összpontosítani, mint például a Torres-szoros és a Hervey-öböl térsége. Szigorúbb szabályozásokra van szükség, valamint a szárazföldön zajló környezetszennyező tevékenységek beszüntetésére. A szakemberek szerint az évi egymilliárd dolláros ráfordítás elenyésző összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a korallzátony évente akár 20 milliárd dollárt is generál az ausztrál gazdaságnak.

teknos-11
Fotó: WWF

Cikkajánló: A gyönyörű Nagy-korallzátony egy teknős szemével


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!