Teljesen új utakat nyitott az asztrofizikában a LIGO

Teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámokÉvtizedekig tartó kutatás után végre bizonyítékot találtak az Einstein által 100 éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére. létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézerMegérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer. interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGOElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. ), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok – mondta Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Barry Barish, Kip Thorne és Rainer Weiss kapta az idei fizikai Nobel-díjat (Forrás: LIGO)

Frei Zsolt hozzátette: a 2016-ban bejelentett világraszóló észlelés után várható döntés volt, hogy LIGO alapjait kidolgozó tudósok Nobel-díjat fognak kapni munkájukért. Albert EinsteinÚj ablak nyílt a világegyetemre - újra észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat. 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, azonban úgy vélte, a gravitációs annyira gyenge az elektromágneses kölcsönhatáshoz képest, hogy az emberiség sosem lesz képes a kimutatására.

Forrás: NASAViszonylag fiatalok lehetnek a Szaturnusz gyűrűi a Cassini adatai alapján. /Henze

Ez ugyanis egy tíz a mínusz huszonegyediken nagyságrendű effektus, vagyis egy méteres rúd hossza a gravitációs hullámok hatására csupán egy proton átmérőjének egy milliomod részével változik meg – magyarázta a kutató.

Mint érzékeltette, a gravitációs hullámok kimutatásához a NapÍgy néz ki a Nemzetközi Űrállomás Csákányházáról. és a hozzá legközelebbi, négy fényévre található csillag közötti távolságot egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell tudni megmérni. Ez borzasztóan nehéz feladat, de a LIGO most pontosan erre képes.

Forrás: Wikimedia Commons/Umptanum
Forrás: Wikimedia Commons/Amber Stuver

Az 1960-as-1970-es évekig nem volt elég fejlett a technológia ahhoz, hogy bárki próbálkozni merjen ilyen méréssel. Elsőként Joseph Weber próbálta tömegrezonátorokkal igazolni a gravitációs hullámok létét. Néhány köbméteres alumíniumhengert függesztett fel és úgy vélte, ki lehet majd mutatni, ha a gravitációs hullámok megrezegtetik a szerkezetet. A tömegrezonátorok érzékenysége sajnos kevés volt és nem sikerült tovább tökéletesíteni a találmányt – mondta Frei Zsolt, aki az ELTÉ-n működő kutatócsoportjával maga is részt vesz a LIGO nemzetközi együttműködésben.

Frei Zsolt a gravitációs hullámok kutatásEzek a kutatások kapták idén az anti-Nobeleket. ában részt vevő ELTE tagcsoportjának vezetője (MTI Fotó: Kovács Attila)

Ezt követően állt elő Kip Thorne, Rainer Weiss és az idén elhunyt Ronald Drever azzal az ötlettel, hogy lézeres interferométerrel keressék tovább a gravitációs hullámokat – fűzte hozzá. Az egymilliárd dollárból fejlesztett LIGO két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyek egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van.

Forrás: LIGO/Caltech
Forrás: LIGO/Caltech


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!